Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)
Quirinus-basilica
alatt a legkésőbbi, részben már keresztény, Kr. u. IV, és V. századi rómaikori állapotot tünteti fel. A kiásott hoszszanti római falak k—ny iránya az a-b-c útvonal és csatorna irányával azonos. Minden rómaikori, ami ezen vonalakat derékszögben metszi. Rómaiak ezen felül az összes apszisos maradványok. Ezen legújabb, felső római réteg alatt — úgy szólván mindenütt — több méter mélységben korábbi római építkezések rétegei is jelentkeznek, sokszor egymással ellentétesen keresztező, különféle falés padló-maradványokkal. Mindezek kihámozása a basilica mozaikpadlójának, a legjobban fennmaradt és egységesebb időből származó késői római építményeknek, valamint a középkori vár maradványainak veszélyeztetése nélkül lehetetlen. Általában megállapíthattuk, hogy az érintetlen őstalaj a mai felszin alatti 5 méter után kezd csak jelentkezni. Quirínus-basilíca Az a-b-c vonaltól é-ra látható apszisos nagy építményben annak formája, építés- és díszítésmódja, kora, fekvése, valamint Írott hagyomány alapján Szent Quirinus sisciai i Sziszek) püspök basilica- ját ismertük fel (I. t. A). A mai leásott szinten látható, részben rekonstruált, falai korábbi római építkezések többszázéves rétegei fölött) meglévő és más célt szolgáló konstrukcióból alakultak át keresztény kultuszépítménnyé. Ez a magyarázata mindkét apszisa ny helyzetének. Mind apszisának (szentélyének), mindpedig hajójának méretét a falak hiányosságai miatt kétségbevonhatatlanul a padlómozaik-szegély maradványai (szerencsére a hajó két egymással ellentétes sarkában is) .natározták meg. Az eredeti építmény hosszanti főfalai k felé az új 25
