Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Quirinus-basilica

szemináriumi épület alatt is folytatódtak. Itt közben é—d irányban egy folyosószerű rész volt (I. t. D), amely keresztény időkben a narthex céljait szolgálta, míg attól k-re a falak a basilica előtti teret, középen a basilica megnagyobbításakor áthelyezett kuttal, keretezték. A keresztény szentély-komplexum bejárata tehát egykor a mai szeminárium é traktusának irányában k felől volt. A kisebb kút, amely nyilván az ismertetendő korábbi és kisebb basilicahoz tartozott, fabélelésű volt, tulajdonképpen egy fahordó, amelynek korhadt dongái a szeminárium alapásásakor 1939 szeptemberében szintén előkerültek. Közvetlen szomszédságában volt a nagyobb, lapos kövekkel kirakott kút (6. kép), amely pontosan az újabb, megnagyobbított basilica hossztengelyében feküdt. Valószínű, hogy alsó, a vízzel érintkező része szintén fából, esetleg fagerendákból vagy cölöpökből volt, mert a kőfalazás a basilica' szintje alatt mindössze csak 3 méterre kezdődött s legmagasabban ugyanazon szint alatt 2 méterre maradt meg. A kút belső átmérője 110 cm, a kőperem szélessége pedig 40 cm. Három kisebbméretű oszloptöredék került elő ez alkalommal, amelyek közül egy a kút fölött, kettő pedig benne volt. Utóbbi leletek, díszesebb felépítményű, oszlopdíszes és tornyosbefedésű kutat feltételeznek az ókeresztény basilica-rendszer szerint szabályos helyen levő, felül nyitott s esetleg oszlopcsarnokkal övezett atrium közepén. A kút a szentélybe való bemenet előtt a hívők ritus szerinti szimbolikus megtisztálkodását szolgálta.

A terem, amelyből az első basilicát kialakították, a későbbinél lényegesen rövidebb volt. A legnagyobb mozaikmező melletti betonaknában (a párkányos márványtömb mellett és alatt) látható é—d irányú egyenesen lezáró falának 110 cm széles alapja (21. kép). Ezt a falat törték át, mikor ny felé félköríves apszist ragasztottak a teremhez (I. t. A és 7. kép), ugyanakkor kellő helyen egy hatal-26