Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Savaria fóruma

vonul végig (I, t, a-b-c vonal, 71, 85—86. kép). E párhuzamos főútak nem lehetnek mások, mint a fórumot, annak kisebb épületeit, fogadalmi és emlék-építményeit, szoborműveit körülvevő, keretelő via-k, olyan via sacrajellegű díszes közlekedési vonalak, amelyek egyben a teret ny-ra lezáró nagy palotához is vezethettek. A forum legszűkebb területe (amely az utakat nem számítva így is szélesebb volt pl. a kb. kettő közé eső székesegyház kereszthajójánál) tehát e két út közé képzelhető. A déli úttól d-re lehetett a capítolíumi nagy szentély, míg az északi út mellett é-ra, azzal párhuzamosan a feltárt ókeresztény basilica fekszik.

Az ásatások eddigi eredményeit az I. táblán látható a-b-c útvonal tengelyétől kiindulva ismertetjük. Ezt a tengelyt úgy is tekinthetjük, mint ai eddig kiásott jelentékenyebb ókori, római és középkori, illetőleg újabbkori maradványok találkozó, egymásba kapcsolódó vonalát.

A maradványok mélységi rétegeződése nem felel meg mindig a korbeli egymásutánnak. Azok elkülönítése gyakran igen nehéz. Éppen ezért nem sietünk a falak konzerválásával, amíg azok feldolgozásához a meglevő összes támpontok a kiásott állapot szerint pro és contra számba nem vétettek. Sokszor nem a legmagasabb szinten jelentkező maradványok a legújabbak: a közép- és újabbkori építmények falai nem egy esetben mélyebben fekvő római rétegeket, falakat vágnak át. Összefüggés nélkül jelentkező falmaradványok antik vagy középkori eredetének eldöntésénél gyakran azok technikája, a habarcs mineműsége a döntő tényező, A terület sokszori átdulása miatt a föld-, illetőleg omladékrétegekben jelentkező kis leleteket a falmaradványok korbeliségének meghatározása szempontjából csak nagy kritikával és igen óvatosan lehet kezelni, egyáltalában figyelembe venni.

Az I. táblán látható térrajz a középkori maradványok

24