Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)

Savaria jelentősége és topográfiája

azonban alapjaiban feltár tan, értékes római maradványok között minden időkre hirdetője lesz a klasszikus Savaria és a magyar Szombathely közötti folytonosságnak, A római Savaria és a mai Szombathely települési kontinuitását — még az ásatások megindulása előtt — Pleidell Ambrus történeti alapon igyekezett bizonyítani.46

46 A magyar várostörténet első fejezete. Századok LXVIII, 1934, 178 k: „Túlélte a népvándorlást Pannóniának talán leghíresebb városa, Savaria. Mint már említettük, Attila halála után földrengés pusztította Pannonia prima hajdani székhelyét, azonban a lakosság a megrongált épületeket kitatarozta és a városba visszaköltözött. Más magyarázata ugyanis nem lehet, hogy a város az avar uralom végén fennállott és a nyugati krónikások előtt általánosan ismert volt. A lorchi évkönyvek és Einhardus feljegyzései szerint Savaria Nagy Károly 791. évi avar hadjáratának egyik fontos állomását képezte, a király Győrtől a régi római úton, Savarián át vezette vissza az ismert avar harcmodor következtében kiéhezett és beteg seregét, Savariának tehát ez időben jelentékeny helynek kellett lennie. Még inkább következik ez Regino krónikájának és az évkönyveknek azon tudósításából, amely szerint a morvaszlávok a Duna-balparti avarokat régi lakóhelyeiken állandóan zaklatták, mire azok 805-ben Nagy Károlytól engedélyt kértek, hogy a Duna jobbpartján, Savaria és Carnuntum között telepedhessenek le. Valóban, Német Lajosnak 860 november 20-án kelt oklevele, amelyben több más birtok mellett Savariát is a salzburgi érsekségnek adja, a várost civitasnak nevezi. Civitasnak nevezi Savariát az Arnulf király nevére 970—977 között ugyancsak a salzburgi érsekség javára hamisított adománylevél és az ezt megerősítő X—XIII. századi hiteles oklevelek is.

A hamis oklevél idevonatkozó adata annál értékesebb, mert megtudjuk belőle, hogy — a hamisítás idejében legalább -— keresztény egyház állott fenn Savariában és a város kereskedelmileg is fontos hely lehetett; tartozékai között ugyanis az oklevél a vámot is felsorolja. Egészen nyilvánvaló, hogy a salzburgi érsekség a Német Lajostól kapott adományokhoz való jogát akarta a hamis oklevéllel biztosítani. . A német püspökségektől és érsekségektől független magyar egyházi berendezkedés következtében a salzburgi érsekség ugyan semmit sem ért el a hamis oklevéllel, tudjuk azonban, hogy Savaria mégis egyházi birtok maradt; vámjával együtt a győri püspökségé volt annak alapítása óta, amit puszta véletlennek nem tekinthetünk."

19