Paulovics István:: Savaria-Szombathely topográfiája - Acta Savariensia 1. (Szombathely, 1943)
Az 1938-41. évi ásatások
Az 1938—41. évi ásatások Nagyérdemű kutatók, a török uralom utáni útleíróktól, majd Schoenvisner István XVIII. századvégi alapvető munkásságától kezdve, különösen a múlt század elején és annak második felében sokat foglalkoztak az antik Savaria értékes maradványaival, főként ingó leleteivel. Kisebb építészeti maradványokon és sírmezőkön kívül jelentősebb topográfiai kutatásokra azonban nem került sor. Az első alkalmat erre 1938-ban a körülírt egykori várrégióban tervezett szemináriumi építkezés szolgáltatta. Géfin Gyula dr. történetíró nagy érdeme, hogy az első talajvizsgálatok alkalmával jelentkezett mozaikpadló-leletet megmentendő 1938. januárjában felhívta arra a Műemlékek Orsz. Bizottsága figyelmét. A bizottság elnökének, Gerevich Tibor dr. professzornak intézkedésére a bizottság műszaki főtanácsosának, Lux Kálmán dr. kormányfőtanácsosnak állandó ellenőrzése és hathatós támogatása s e sorok írójának tudományos irányítása mellett indultak meg és folytak nagyarányú kutatásaink, amelyek a nagymultú hely legrégibb városi kialakulására rendkívül élénk fényt vetettek. A nagy ügyhöz méltó áldozatos megértéssel támogatták a kutatásokat a keresztény Savaria és a mai egyházi székhely kontinuitásának legfőbb továbbvivő je, Grősz József megyéspüspök, Hertelendy Jenő min. tanácsos, az ügy érdekében nagy szeretettel és fáradsággal minden követ megmozgató vitéz Szüts István dr. főispán és a colonia, majd a középkori civitas lakosainak és vezetőinek utódai, a friss ütemű kultúr-város közönsége és magisztrátusa/7 47 47 Csak megindultsággal lehet említeni azt a lelkes áldozatkészséget, amellyel az ásatásokat — a város elsőrendű fontosságú ügyének tekintvén — Ujváry Ede kormányfőtanácsos és utóda, Mészáros Hugó polgármesterek, valamint a városháza egész műszaki 20
