Dienes Dénes (szerk.): Zempléni vizitációk 1629-1671. Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései - Acta Patakina 21. (2008)

Utószó

dikátorok - prédikátoruk, mesterek - mesterük stb. A korabeli írásmód bemu­tatására meghagytunk egy-két régies írásformát: vádollyák, csinállyák, adgyák stb. A személyre, illetve tárgyra utaló vonatkozó névmás egyeztetését sem végez­tük el, hanem megtartottuk az eredeti formát. Ezekkel a megoldásokkal pusztán arra törekedtünk, hogy a korabeli nyelvezet sajátos ízét megőrizzük. Nem szük­séges hangsúlyoznunk, hogy ahány kéz megalkotta a kéziratot, annyiféle helyes­írással találkozhattunk az átírás során. Ezért sem választhattuk a betűhív köz­lést, nem is beszélve arról, hogy ezzel a megoldással az olvasók körét néhány érdeklődő szakemberre korlátoztuk volna. A központozást a szöveg értelméhez igazítottuk. A rövidítéseket többnyire jelzés nélkül oldottuk fel. A kézirat romlásából fakadó olvashatatlan, hiányos részeket [...] jellel, a bizonytalan olvasató szöveget [?] formában jelöljük. A szövegbe szúrt szerkesztői megjegyzéseket ugyancsak [zárójelben] közöljük. A helynévmutatóban a mintegy 200 helység nevének mai alakját adjuk, a jelen­legi határainkon túli településekre is tekintettel, pl. Bodrogszerdahely —>[Sk. Streda nad Bodrogom], Zemplén vm. A vármegye megnevezésével egy-egy tele­pülés korabeli - 17. századi - történeti-földrajzi helyét jelöljük. Lehetőségek szerint a névváltozásokat, községegyesítéseket is jelezzük. Azonosításuk során támaszkodtunk Maksay Ferenc (szerk.): Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén Bp. 1990. 1-2. című művére, valamint Lelkes György (szerk.): Magyar helységnév-azonosító szótár, Baja, 1998. című munkáját használtuk. Az időközben pusztává lett helységek meghatározását a Magyar Királyi Köz­ponti Statisztikai Hivatal: A Magyar Szent Korona Országainak Helységnév- tára 1907. Bp. 1907. című kiadványa alapján végeztük. A pénzek, mértékek, gazdasági kifejezések magyarázatánál nagy haszonnal forgattuk Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI-XVII. század, Bp. 1959. című, valamint Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai, Bp. 1954. című művét. Ha egy település neve folyamatosan, több oldalon keresztül előfordul, csak az első esetben jelöljük. A gyakran előforduló idegen szavakat, archaikus kifejezéseket a szószedetben magyarázzuk. A ritkábban előforduló idegen szavak magyarázatát és a hosszabb latin szövegek fordítását lábjegyzetekben adjuk. A személynév-mutatóban a mintegy 600, a legtöbbször latinos formában előfor­duló nevet - csak a lelkészekét, tanítókét, történelmi személyiségekét vettük fel - magyar alakjukban közöljük. Néhány esetben előfordulhat, hogy ugyanaz a névalak más-más személyt takar, nem tartottuk feladatunknak ezek megkülön­böztetését. Figyelembe kell azt is venni, hogy ugyanannak a személynek a nevét eltérő alakban írták, amiből több következetlenség adódik (Csákánj és Czakani lehet Csákány de Csákányi is, jelölheti ugyanazt a személyt, de mást is, stb.). Ennek eldöntése már további kutatást igényel. 444

Next

/
Thumbnails
Contents