Nagy Júlia (szerk.): "Mennyei parnasszus" Sárospataki diákok halottbúcsúztató versei - Acta Patakina 16. (2004)
Versek
158. Kiss Aron Rossz helyen vágott ér Mellyet a' Vágott Ér Enyingi Jánoson Mettzett haláloson vagy is A Vágott Ér Vízébe hóit Enyingi János Tanuló Ifiu halálára' készíttetett Alagya. Áh borzasztó Gondolatok! Ott a' Cziprus Berekbe Sírnak a búsúlt Eratók És kéttség űl szemekbe. Mert bé hágott a Tenyiének Ténári öblű árka Garádján is a Lethének Vámszedője a' Párka. Úgy vagyon Musák Istene! Es már eggyel hijjános A sereg, - nézd Melpomene! Oda Enyingi János!!! Jaj vadon Idők Fatuma! Ez óh mint eshete meg- Mint? - egy' fő Elementuma Maga a' víz ölte meg. Sirj Lelkem Músámnak Lelke! Zokogjon a Te szód a' Reszkető bádjadt Estveinek1 Gőzzei közt, bús óda! Ni1 2 Egek a tsalfa élett Ki feslett Rósáirúl A Halál; meg az ítélet Szűrkűletje mint pirul. Ni!3 Végzéseknek Istene Ni! Egy hideg víz pára Be erőszakkal cseppene A Jápet szikrájára 1 Estvelne [értelem szerint javítva] 2 bizonytalan olvasat 3 bizonytalan olvasat 291
