Nagy Júlia (szerk.): "Mennyei parnasszus" Sárospataki diákok halottbúcsúztató versei - Acta Patakina 16. (2004)
Versek
El tűnt a Lelkesítő tűz Istenesük tündére Ez a Láthatatlan kis szűz Az Angyalok Testvére 's Pusztán maradt az állatot Játtzó testesült vályog; Ni! ni! már a fel nyittatott Kripták között kóvályog. Óh vak Halál! gyász éjjelid Fagylaló hidegébe Az imint fel szentelt szelíd Marcellust őlőd é be? Semmi - nem lehet tiéd a' Mesterséggel ki tsikart Kezed között lévő préda Mert az Ég rá számot tart. Majd mikor Lávára olvad Ez az egéssz Mindenség Ott semmisülsz el a hol vad Thronusod, - bús Ellenség! Akkor hamvadon taposnak Mostani Jobbágyaid És még Enying Jánosnak Meg hódolnak Jussaid. Irta a' Nájadok Könnyével Kiss Áron msk az 1808dik Esztendei közönséges Meg-visgaltatas alkalmatosságával 292
/
