Dienes Dénes (szerk.): Az Isten is megszerette pedig ezt a helyet, és ide vetette az Evangeliomnak hálóját mindjárt a Reformatiokor... A Zempléni Református Egyházmegye összeírása 1782. - Acta Patakina 12. (2003)

Források

raszthegyi szőlőjét testálta Hosszufalusinak die 15“ X[decem]bris. 3°: 1684 és 85 Bessenyi Zsigmondiul és Lővei Klárátul, az ő feleségéiül a Hatalos hegyen szőlőt vészén mint Liszkai prédikátor, és azt 1686-ban Janto szolgabíróval meg i« becsülteti.

Már in Anno 1687 siralmasabb napokra virradtak a Liszkaiak, sőt az egész Hegyallya, mert meghalván 2-dik Rákotzi György és árvái Kolonits érsek tutorsága alá adattatván, Klobusitzki Ferencet tette ezen a részen administratorrá, aki a Liszkai földesurakat arra vette, hogy 1688-dikban húsvét és aratás között a mi templomunkat is elvennék mindenével együtt. Eleget instált mesteri György és Szabó Demeter, hogy a parókiánk és oskolánk maradhasson meg, de csak ez volt a felelet: vagyon Liszkán elég puszta hely, ott építsetek etc. Prédikátorotok is megmaradhat, de ami tetszésünkig etc. Datum Szepesben 8a July, 1688, örökös földesuraitok, Balog Miklós Vátzi püspök, Szepesi káptalan.

Ezután még 1689-ben a káplán parókiáján lakott a Pap és a mester, innen is kihajtották, és a Szőllősy János úr de Nagy György [sic!] házához költözködtek, ott volt helye mind az Isteni tiszteletnek, mind a gyermekek tanításának.

E sok változás közül felvirradott Hosszufalusi ad Annum 1690, de tartoztatta itt őtet ennek az eklézsiának népes volta és tisztasága, mert az igaz, hogy itt nem lakott másféle, [csak] hat gazda, sőt akinek ekkor háza lett volna, egy sem.

Volt is látszatja rajta, Hoszszúfalusin, mert sok boldog időket érvén, ha faházban szolgált is, de maga aranyos pap volt a bor árábul, s ugyanazért 1691-92-93 örökséget szerzett maradékinek, mint az ő függő pecsétes leveleiből megtetszik. De jó gazdája volt az eklézsiának is, mert jámbor erkölcsével, különös tudományával sokat építette azt, nevezetesen csudálatos, hogy az együgyűséggel, mely ebben az emberben kitetsző volt, az élhetetlenség és a gondadanság össze nem barátkozhatott. Olyan rendben tartotta eklézsiáját, és Anno 1694 olyan 26 Canonokat írt, melyek szerint a Consistorium a történhető fogyatkozásokat megorvosolhatná, hogy azoknak megtartásával nem tudom, ma mire lehetne menni.

Ezután való esztendőkben Anno 1696-98-99, hogy Hosszufalusi itt lakott légyen mint prédikátor, az ő successorainak leveleikből világos, hanem az ő vidám kedvét homályba kezdette borítani az 1700-dik esztendő, mikor ezt a parancsolatot vette: A Könyörgő Háznak is két hét alatt való elrontásában fáradjatok, mert különben mindenek fognak recrudescalni, és ezután mutatandó atyai jóvoltunkat nem is fogjátok tapasztalni. Datum Szepesi Káptalanban Die 28va Febr. 1700. Mindenkoron jótokat kívánó földesuraitok, Sigrai János, Capitulum Scepusiense. E parancsolattal! meg nem rettent