Bilkay Ruth - Laczkó Gabriella: Szupplikáció a Sárospataki Református Kollégiumban 1945-1951 - Acta Patakina 10. (2002)

1951

SZUPPLIKÁCIÓS KÖRZETEK, SZUPPLIKÁLÓK, RÉSZLETEK A SZUPPLIKÁCIÓS NAPLÓKBÓL I. KÖRZET: Vajdácska, Makkoshotyka, Bodroghalász, Bodrogolaszi, Viss, Kenézlő, SZUPPL1KÁNSOK: Kísérő: dr. Urbán Barnabás, Tárczy Árpád K. Kovács János csv., Mózes Mihály, Ádám László, Bottka János, Kapi Jenő, Palumby Zoltán, Váradi János. RÉSZLETEK A SZUPPLIKÁCIÓS NAPLÓBÓL:146 VAJDÁCSKA: Azt mondja a szólásmondás, hogy minden kezdet nehéz. De csak a kezdet. Ezt ta­pasztaltuk mi is, mikor november 11-én heten Isten kegyelméből elindultunk szupplikációs utunk első állomására, Vajdácskára. Ez a kezdeti nehézség egyenlőre csak abban mutatkozott, hogy délben gyalog kellett elindulni a 8 km-es útra. - Csak annyi nehézség legyen mindenütt, akkor még nem lesz semmi baj. - Szép időben, vidám hangulatban, de jelentőségünk teljes tudatában indultunk. Vajdácskához közel már küldöttség várt bennünket. A küldöttség tagjai: Mózes Mihály és Váradi János testvéreink, akik már szombaton kijöttek Vajdácskára. Mózes Mihály vasárnap délelőtt szolgált istentiszteleten. L.: Lukács 16:19-31., T.: Lukács 16:25. Délután 2 órakor érkeztünk meg a vajdácskái parókiára. A szeretetteljes fogadtatás után rö­vid 10 perces pihenőt tartva, harangoztatni kezdtünk, és Zi 3-kor bementünk istentiszteletre. A legelső, ami meglepett Vajdácskán, az újjáépített, illetve kijavított templom. 1950 őszén hathetes munkával, kizárólag a hívek dicséretre méltó áldozatkészségének, a lelkipásztor fáradtságot nem ismerő, önzetlen munkájával, közel 42.000 forintos költséggel, de mindezeken felül és minde­nek előtt az örökkévaló Isten segítségével és az Ő jókedvéből született újjá a vajdácskái refomátus templom. ”Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői.,, (Zsolt. 127:1.) - A vajdácskái gyülekezet tudja ezt. A templom zsúfolásig megtelt. A vajdácskái gyülekezetnek azért kell imádkozni, hisszük, hogy imádkoznak is, hogy templomukat mielőbb bővíthessék. Új énekeskönyvünket használják Vajdácskán. Szépen használják. A lelkipásztor-kántor tud­ja, hogy mit jelent: „Énekeljetek az Úrnak új éneket.” (Zsolt. 96:1.) - Gyermekek tanítanak öregeket új énekekre. Istentiszteleten K. Kovács János szolgált, T.: Csel. 19:1-5. Az istentisztelet végén Mó­zes Mihály köszöntötte a gyülekezetét a kollégium nevében, amire Szűcs István nagytiszteletü úr válaszolt, kedves, meleg szavakkal, amelyek nemcsak a lelkipásztor szavai voltak, hanem az idős testvér és az örök ifjú pataki diák szavai is. Vajdácskának jobban kell szeretni a pataki kollégiumot, többet kell érte áldozni, mint más gyülekezetnek, mert közelebb van Pataknak a fényéhez. Éreztük, hogy szavai mögött a gyülekezet helyeslése is ott áll. Visszatérve a parókiára, K. Kovács János és Mózes Mihály a szupplikációs engedélyt vitte el a Tanácshoz, a többiek pedig szállásadó gazdáikkal mentek el. A tanácselnök és titkár a gyűjtésre ez engedélyt megadta. MAKKOSHOTYKA: Csoportvezetőnk köszöntötte a gyülekezetei. A köszöntés után Sáfár József nagytiszteletű úr válaszolt, kedvesen elmondta azt, hogy ahogyan 300 évvel ezelőtt a makkoshotykai gyülekezet adott otthont a menekülő sárospataki gyülekezetnek, úgy most is kész kinyújtani segítő kezét a kollégium felé. Imádságaikkal és szerény, de jó szívvel adott adományaikkal tesznek bizony­ságot a kollégiummal való együvé tartozásukról. Bennünket theologusokat külön is kért, hogy Deb­146 SRK Tudományos Gyűjteményei Adattár, At. 1,791. 152

Next

/
Thumbnails
Contents