Dienes Dénes: Minthogy immár schola mestert tartanak... Református iskolák Felső Magyarországon 1596-1672. - Acta Patakina 4. (2000)

Idegen kifejezések, mértékek, pénzek

IDEGEN KIFEJEZÉSEK, MÉRTÉKEK, PÉNZEK

Manipulus: kéve. (Legtöbbször többes szám alanyesetben: manipuli = kévék, vagy tárgyesetben: manipulos = kévéket, leginkább azonban rövidítették: manip.).

Matricula: Egyházi határozatokat, rendelkezéseket, emlékezetre való dolgokat tartalmazó jegyzőkönyv.

Megye: így nevezték az anyaegyház és a leányegyházak együttesét, valamint a leányegyházakat együtt és külön-külön is.

Mérő (coretum): edény szemes termény mérésére, a pozsonyi mérő 62,5 literes volt, egyébként űrtartalma vidékenként változott.

Mester: - latin magister - többnyire az alsó fokú iskola tanítója. A „tanító” kifejezés kizárólag a lelkészt jelölte a XVII. században (lelki tanító).

Minister (Verbi Divini Minister): lelkész (Isten igéjének szolgája).

Mola (molendium): malom (molna = malma).

Negligens: hanyag, gondatlan.

Notarius: jegyző.

Nyomás: az a földdarab, határrész, amelyet a termés betakarítása után a következő vetésig legeltettek. A nyomásos gazdálkodásban a szántó- területnek összefüggő részét a közösség akaratának megfelelően egységesen művelték. A két- vagy háromnyomásos gazdálkodásban a felváltva megművelt (őszi, tavaszi, parlag) területrészeket nyomásnak nevezték.

Obulus: a magyar —» dénár felét érő pénz.

Octava: a tized nyolcadrésze, sok helyütt lelkészi javadalmi tétel.

Oeconomus: különféle felügyelői feladatokat ellátó diák.

Offertorium: a gyülekezet ünnepi ajándéka a lelkész számára. Sok helyen az úrvacsoraosztás alkalmával gyakorolták, esetleg házasságkötéskor is. Olykor a tanító is részesedett belőle. Vö. —» garas-pénz.

Olvasó: a latin nyelv alapjait tanuló, abban már haladást tett diák elnevezése. (vö. Általános rendeletek; tandíj).

Palánt szőlő: új ültetésű szőlő.

Partialis congregatio: részgyűlés, amelyben csak a meghívottak vannak jelen. -» zsinat.

Partialis (synodus): részzsinat; —» zsinat.

Passio-mondás: Krisztus szenvedésének történetét nagypénteken elénekelte a kántor, vagy a tanító, olykor a lelkész. A középkorból fennmaradt szokást a XVIII. században már tilalmazta az egyházi felsőbbség.

Pénz: -» dénár.

Poeta: A latin nyelv tanulásában annyira előrehaladott diák, hogy versgyakorlatokkal foglalkozik, verseket is tud szerkeszteni. A XVII. században a legmagasabb szinten lévő tanulócsoport neve a kisgimnáziu- mokban.

Polgár: a mezővárosi vagy községi bíró mellett lévő testület tagja. Nevezték esküdt polgárnak, esküdtnek is.

Poltura: általában a magyar —» dénár felét érő aprópénz, később - a XVIII. században - 1 poltura = 3 dénár.

306