Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
A Rákóczi-család
sok és jó házasodási politika mellett ugyanis Rákóczi Zsigmond időt és pénzt szánt a kultúrára, az egyházra is. Legmaradandóbb cselekedete ezen a téren az volt, amikor jelentős összeggel támogatta 1590-ben Károly Gáspár vállalkozását, a Biblia magyar fordításának kiadását. Hú fia volt hazájának és egyházának, a református egyháznak is, ugyanakkor nem gondolkodott kizárólagosan ebben a kérdésben. Harmadik felesége, Telegdi Borbála ugyanis katolikus volt, sőt tőle született fia, Rákóczi Pál aktív kapcsolatot tartott fenn a jezsuitákkal. 1626-ban országbíró lett, valamint betöltötte a sárosi és tornai főispáni tisztet is. 1636-ban, alig negyven évesen halt meg. Korai halála után maradt árvái közül az egyik, Anna Mária apáca lett, fia, gróf Rákóczi László pedig apját követve lett Sáros megye főispánja. 1664 májusában esett el Várad mellett. Leányai közül Erzsébet az Erdődy grófi családba ment férjhez, költőnő volt, két verse maradt fenn. A partiumi Gerendy családból származó Gerendy Annától született György, aki folytatni volt hivatott mindazt, amit apja a család építésében elkezdett. 1608-ban, apja halála idején 15 éves volt. A katonai és a politikai tudományokban már ez előtt része lehetett, amikor 1605-ben Bocskai ap- ródja volt. Itt szerzett ismereteit 1615-ben a gyakorlatban is használhatta, hiszen ónodi kapitány és borsodi főispán lett. Alig egy év múlva, szintén az apai örökség folytatójaként házasságot kötött Lorántffy Zsuzsannával. Az ifjú feleség hozományként Sárospatak és környéke birtokát hozta a házasságba, ami újabb jelentős tekintélynövekedést eredményezett a Rá- kóczi-családnak. Ez a frigy azonban messzemenően több volt ennél. Férj és feleség egymás iránti szemérmes szeretete, tisztelete és hűséges ragaszkodása érezhető minden cselekedetükben, levelezésükben. Birtokai, vagyoni helyzete és édesapja fejedelmi öröksége Rákóczi Györgyöt mintegy predestinálta a nagypolitikában való részvételre. Északkelet-magyarországi birtokosként természetes szövetségesül a mindenkori erdélyi fejedelem jöhetett szóba, mint olyan hatalom, aki geopolitikai helyzeténél fogva védelmet biztosíthatott a keleti megyéknek. Annak ellenére, hogy Bethlen Gábor, Erdély fejedelme jelentős szerepet játszott korábban az édesapját lemondató Báthory Gábor mellett, olyannyira, hogy Rákóczi Zsigmond be is záratta őt, a fiú józan reálpolitikusként már 1616-ban személyesen találkozott Bethlennel, és a találkozás nyomán egy szövetség körvonalai bontakoztak ki. Bethlen Gábornak is érdekében állott a szövetség megkötése, hiszen a helyzete még nem tűnt stabilnak. Alig hároméves uralma alatt eleget kellett tennie a török követeléseinek, amelyeket éppen a fejedelemség megszerzésében nyújtott támogatásuk ellenszolgáltatásaként vártak el, és rendeznie kellett a Habsburg uralkodóval való viszonyát is. Szüksége volt tehát biztos háttérre azon a területen, amit 239
