Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
A Rákóczi-család
Lajos francia király titkos követét, a következő év elején pedig portai megbízottai folytattak titkos tárgyalásokat Isztambulban a Habsburg- ellenes keresztény hatalmak követeivel. Még ugyanez év májusában Bisterfeldet újra Párizsba küldte, most már konkrét kérésekkel, többek között azzal, hogy a francia király szerezze meg számára a háborúhoz a Porta engedélyét. A hosszú készülődés és tárgyalások közben szövetséget kötött III. Zsigmond lengyel királlyal, valamint Mátéi Basarab havasalföldi vajdával (1640). A szövetséget végül 1642-re sikerült előkészíteni a svéd hadsereg főparancsnokával, Leonhard Torstenssonnal, amit 1643 áprilisában erősített meg Stockholmban Krisztina svéd királynő. A szövetségi szerződés Xffl. Lajos francia királyt is kötelezte. 1644 február 2-án indult el végül seregével Rákóczi György, Kállóból egy kiáltványt kibocsátva a magyarországi megyékhez. Ebben felsorolta III. Ferdinand alkotmányellenes intézkedéseit és és felszólította a rendeket, hogy kövessék Portugália példáját és hozzanak létre nemzeti királyságot. Bár a Rákóczi György által vezetett hadjárat eredményei nem voltak olyan fényesek, mint Bethlen Gábor hadjárata, hiszen nem élvezett olyan általános támogatottságot, és a Porta sem hagyta jóvá magyar királlyá választását, Rákóczi politikusi nagysága éppen bölcsességében rejlett. Miután ugyanis felmérte saját helyzetét, a béketárgyalásokon még a Bethlen által kötött nikolsburgi békénél is kedvezőbb feltételeket sikerült teremtenie. Csakúgy, mint korábban a Báthory Gáborral szemben visszavonult édesapja tette, Rákóczi György is pontosan érzékelte saját határait. Az 1644 októberében megindult béketárgyalások a következő esztendő decemberére hoztak eredményt. Az 1645 december 16-án megkötött linzi béke egyrészt nagyjából ugyanazt tartalmazta, amit a korábban Bethlen Gábor által megkötött nikolsburgi béke, másrészt viszont például a szabad vallásgyakorlat jogát kiterjesztette a korona minden alattvalójára, így a parasztságra is. Érdemes megjegyezni a Rákóczi György jelleméhez azt, hogy bár határozott fejedelemként kormányzott, a béketárgyalások során elfogadottakat újra és újra az ország- gyűlés elé tárta, megszerezve ezzel hozzájárulásukat. A linzi békét a fejedelem nem tekintette az európai nagypolitikában való részvétele végállomásának, de 1648-ban bekövetkezett halála megakadályozta további tervei megvalósításában. Tudatossága élete minden területén jellemezte, a kultúrában, a politikában és a magánéletben egyaránt. Példás hűséggel szerette feleségét, magyarországi birtokaira pedig fejedelemként is külön gondot fordított. Mindazt, amit a politikában vagy a kultúrában Bethlen Gábor elkezdett, nagy szorgalommal és hozzáértéssel fejlesztette tovább. Egyenessége és megalkuvást nem tűrő jelleme valóban nem tette lehetővé azt a simulékony modort és a homo novusokra jellem247
