Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
A Rákóczi-család
dik az oktatás reformja, sőt ő indítványozta a fejedelemnek és családjának, hogy a pedagógia korszerűsítésének céljából hívják a főiskolára Jan Amos Comeniust, a korszak legjelentősebb pedagógusát. Rákóczi György, bár alkatához közelebb állt a Geleji Katona István által képviselt ortodox irány, úgy tűnik, nemcsak megtűrte maga mellett a puritánus eszmékkel szimpatizálókat, hanem tanácsaikra is hallgatott. A környezetében, a tanácsadói között szerepeltek a puritánus gondolat legfőbb támogatói, mint az udvari lelkésze, Medgyesi Pál vagy a már említett Bisterfeld, akire az oktatás és a diplomácia terén is számított. A Tolnai Dali tanácsát megfogadva, maga küldte Veresegyházi Szentyel Jánost Comenius meghívásával a cseh tudóshoz, aki azonban csak a fejedelem halála után jött Sárospatakra. Mindezek ellenére mégis Rákóczi volt az, akinek a védnökségével 1646- ban összehívatott az úgynevezett szatmárnémeti nemzeti zsinat. A fejedelem, aki szívesen fogadta el a puritánok tanácsait a diplomácia vagy a kultúra kérdéseiben, amikor a puritanizmus kritikája az egyházi hierarchiát kezdte el feszegetni, maga is úgy értékelte, mint az angol uralkodók, vagyis hogy a hierarchia felszámolása veszélyt jelenthet a társadalmi rendre, az uralkodói tekintélyre is. Az ekkor már a nemzetközi politikára koncentráló fejedelemnek nem állott érdekében egy belpolitikai konfliktus, ezért a zsinaton Geleji Katona István püspökkel egyetértve a leghangosabb puritánokat eltiltották egyházi hivataluk gyakorlásától, sőt a puritán eszméket is mint veszélyeseket száműzték az egyházi életből, teológiai gondolkodásból. Valószínű azonban, hogy a fejedelem csak a mozgalmi jelleggel kívánt leszámolni, a lehetséges politikai konfliktust igyekezett elhárítani. Ez lehet a magyarázata annak, hogy elnézte felesége, Lorántffy Zsuzsanna viselkedését, aki befogadta Sárospatakra az elítélt puritánokat, sőt támogatta is tevékenységüket. Maga pedig továbbra sem szándékozott lemondani Bisterfeld diplomáciai tevékenységéről. A református egyházat támogatta Rákóczi akkor is, amikor lelkészeket bízott meg a Biblia román nyelvre fordításával, vagy amikor támogatta, hogy román nyelvterületen is szerveződjenek protestáns gyülekezetek. Emellett azonban az ő életében építették át Sárospatak várát is, sőt 1642-ben elrendelte többek között, hogy Gyulafehérváron egy erdélyi országházat emeljenek. A 40-es években tevékenysége nagy részét a 30 éves háborúba való bekapcsolódás előkészítése és ennek megvalósítása jelentette. Bisterfeld, aki 1637-ben Stockholmban tárgyalt, 1638-ban már Párizsban Richelieu bíborossal együtt kereste a szövetkezés lehetőségeit. A következő évek során, egészen a háborúba történt belépésig, az akció tudatos és körültekintő előkészítése zajlott. 1638 végén I. Rákóczi György Erdélyben fogadta XIII. 246
