Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)

A Rákóczi-család

szenwel követte Erdély új fejedelmének cselekedeteit. Bethlen István támadása alkalmával minden áron való ellenállásra bíztatta Rákóczit, és ez a nagyra becsülés és tisztelet kettejük részéről mindvégig megmaradt, sajnos azonban Pázmány Péter 1637-ben bekövetkezett halála nagyobb teret engedett Esterházy nádor Erdéllyel szembeni politikája érvényesülésének.

1637 a konszolidáció éve volt Erdély és fejedelme számára, úgy tűnt, végre megszilárdult Rákóczi pozíciója a fejedelemség élén. Az év elején IV. Murad szultán új athnaméval erősítette meg hatalmát.

Bár a történetírás általában a Bethlenre jellemző kreativitást kéri számon I. Rákóczi Györgytől, ha uralkodása első éveit tekintjük, különösen jól látszik, hogy nem csupán visszaverte a minden oldalról őt ért támadásokat, de ugyanakkor nemzetközi kapcsolatok kialakítására illetve a korábbiak folytatására törekedett. Még 1631 decemberében elküldte megbízottját II. János György szászországi választófejedelemhez és javasolta a Bethlen Gábor által kötött Habsburg-ellenes szövetség felújítását. A következő év februárjában Gusztáv Adolf svéd király követét, Paul Strassburot fogadta Gyulafehérváron, majd pedig ő küldte el követét Maj- na-Frankfurtba Gusztáv Adolf táborába. Nem sikerült ugyan megegyezniük, sőt az év novemberében a protestáns hadak motorja és legtehetségesebb hadvezére, maga Gusztáv Adolf is elesett a lützeni csatában, ám Rákóczi a diplomáciai kapcsolatot és a tárgyalásokat sem szakította meg. 1633 áprilisában követeit Stockholmba küldte, ahol hosszan tárgyaltak Axel Oxenstierna svéd kancellárral. 1637-ben, miután megerősítette hatalmát, újra egy esetleges szövetség kötésének lehetőségeit puhatolta új diplomatája, a gyulafehérvári főiskola tanárának, Bisterfeldnek a Stockholmba küldése révén.

A diplomácia mellett Rákóczi György fejedelemségének ideje Erdély kulturális felemelkedésének az ideje volt. Noha még Bethlen Gábor hívta meg Gyulafehérvárra a három kiváló professzort, Johann Alstedtet, Johann Heinrich Bisterfeldet és Piscatort, ám őket Rákóczi is megbecsülte, és tevékenységük éppen az ő uralma alatt bontakozott ki. Ugyancsak ő volt az, aki már 1632 folyamán követei révén tárgyalásokat kezdett a Portán az 1526-ban Isztambulba szállított Corvin Könyvtár visszaszerzéséről, 1633-ban pedig maga intézkedett, hogy a gyulafehérvári nyomda számára görög és héber betűket hozzanak. A következetes és mélyen hívő Rákóczi György bölcs támogatója volt a kultúrának, az oktatásnak és az egyháznak. Fejedelemsége idején kezdte el kiadni fordításait Medgyesi Pál, aki tevékenységével megindította a puritanizmus magyarországi jelentkezését. Medgyesi Pál, aki angliai tanulmányai idején ismerkedett meg a puritánus kegyességgel, udvari prédikátorként jelentős befolyást gyakorolhatott a

244