Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
A Rákóczi-család
fejedelemre és udvarára. Nála is jelentősebb volt azonban Geleji Katona István, akit 1633 június 6-án választottak Erdély püspökévé. A puritanizmussal szemben álló református ortodoxia képviselője volt. Geleji rendkívül művelt, hatalmas lexikális tudással rendelkező, erős egyéniség volt, aki vasszigorral és felelősségtudattal kormányozta az erdélyi reformátusságot. Mindemellett Rákóczi az élet minden területén a korszerű módszerek, a szakszerűség híve és tisztelője volt. 1632-ben hívta meg magyarországi birtokaira a kor legkiválóbbnak tartott mezőgazdasági szakemberét, Debreceni Tamást, aki egészen 1649-ig dolgozott ott. A fejedelemséget "jó gazdagként irányító I. Rákóczi György kortársai között is feltűnő módon kitűnt "Bibliás" hitével, egyházához való hűségével. Bár Bethlen Gábor mellékneve lett a "református fejedelem" titulus, Rákóczi Györgyre elődjénél jobban illik ez a megnevezés. Míg ugyanis Bethlen ebben is inkább reálpolitikusként a harmóniára törekedett, Rákóczi György erőteljesen támogatta saját felekezetét, a kálvini irányú protestantizmust, és igyekezett minden segítséget megadni a reformátusság megerősödéséhez és iskolarendszerének fejlesztéséhez. Határozott lépéseket tett például a szombatosság felszámolásának és az unitáriusok visszaszorításának az irányában. 1638 júliusában maga elnökölt Désen azon a vallási vitán, ahol az unitáriusok hitelvei állapíttattak meg, majd ugyanitt folytatták le a szombatosok elleni pereket, amelynek során Péchi Simont, Bethlen Gábor egykori kancellárját jószágvesztésre és elzárásra ítélték, és csak az erdélyi nemesség közbenjárására kapott kegyelmet 1639-ben. Fejedelmi paranccsal igyekezett a korábban unitárius Kolozsvár vallási összetételét is megváltoztatni, ugyanis kötelezte egy hitlevéllel a várost, hogy a tanács összlétszámának negyedét a reformátusoknak engedik át, valamint hogy minden negyedik évben református bírót választanak. A hatalmi eszközök mellett, amelyek a korban nem voltak szokatlanok, nagyobb jelentőségű volt a fejedelem építő és támogató tevékenysége, amely számarányait tekintve felülmúlta elődjét. A nyomdák fontosságát felismerve már 1638-ban betűöntő műhelyt létesített Sárospatakon, 1640-ben pedig megindult a váradi református főiskola nyomdája is, Szenczi Kertész Ab- rahám vezetésével. A nyomdákban ezekben az években megnövekedett a kiadványok száma, többek között a fejedelemasszony, a puritanizmussal rokonszenvező Lorántffy Zsuzsanna által összeállított bibliai idézetgyűjtemény, a Mózes és a próféták is ekkor, 1641-ben jelent meg Gyulafehérvárott. 1640-ben tért haza hollandiai és angliai tanulmányai után Tolnai Dali János, aki vezéralakja lett a magyarországi puritánus mozgalom első szakaszának. Noha Tolnai Dali személyisége nem volt mentes a konfliktuskereséstől, a sárospataki főiskolán az ő nevéhez fűző245
