Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
A Rákóczi-család
rektora lett. 1629 tavaszán Rimay János emlékezett meg levelében a főúr irodalompártoló tevékenységéről. Az irodalom mellett a művészeteket is támogatta, ő készíttetett például a debreceni templom keleti ajtajához faragott kőoszlopokat, amelyeket saját címerével díszíttette. 1629 végén a Habsburg uralkodó, II. Ferdinánd is tanácsosává nevezte ki, esetleg azért is, hogy nagyobb mértékben vonja ellenőrzése alá. Ez azonban végső soron nem járt sikerrel., ugyanis Rákóczi megakadályozta, hogy sárospataki várában királyi őrséget helyezzenek el. 1629-ben, hatalma csúcsán meghalt Erdély fejedelme, Bethlen Gábor. Noha első feleségével, Károlyi Zsuzsannával kötött házasságából születtek gyermekei, ezek a gyermekek nem érték meg a felnőtt kort. A dinasztikus célokat dédelgető Bethlen fiú utód híján megválasztatta az erdélyi országgyűléssel utódjául fiatal és uralkodásra alkalmatlan feleségét, Brandenburgi Katalint. Erdély rendjei azonban, és maga Bethlen István, Bethlen Gábor testvére is úgy ítélték meg, hogy a fejedelemségnek koncepciózus vezetőre van szüksége, aki elfogadhatóbb, mint az ifjú özvegy. Ebben a helyzetben esett a választása Rákóczi Györgyre, és fia, ifjabb Bethlen István váradi főkapitány valamint Zólyomi Dávid székely főkapitány segítségével meghívta az erdélyi fejedelmi szék betöltésére. A politikai helyzet nem volt egyszerű, és Rákóczinak valamiképpen állást kellett foglalnia. A felső-magyarországi hajdúk ugyanis 1630 júniusában mozgolódni kezdtek amiatt, hogy a nikolsburgi békében Bethlen Gábornak juttatott hét felső-magyarországi vármegye visszakerült császári irányítás alá. A katonatömegek mozgolódása általános felkelés kitörésével fenyegetett, ugyanis a hajdúk a királynak hűségesküt tett kapitányukat leváltották, és támogatásért Zólyomi Dávidhoz fordultak. Ezek után Zólyomi Dávid lemondott székely főkapitányi tisztéről és ifjabb Bethlen Istvánnal táborba szállt a hajdúkkal. Ez a pattanásig feszült helyzet ürügyet szolgáltatott az udvarnak arra, hogy Rákóczi Györgyöt színvallásra kényszerítse, és a rendezést hangoztatva Sajó völgyi birtokain királyi katonaságot szállásoltak el. Mint Felső-Magyarország legnagyobb birtokosa, mindenképpen érintették az események, különösen, miután szeptember 8-án a hajdúk nyílt harcba bocsátkoztak és Böszörmény és Nánás között megverték a királyi haderőt. A helyzet kulcsa újra annak a kezébe került, aki képes szövetségébe vonni a hajdúságot. Zólyomi és Bethlen valamint Rákóczi között szeptember 20-án köttetett meg az egyezség, amelynek értelmében a leendő fejedelem szavatolta a Bethlen-család birtokait. Időközben azonban az erdélyi rendek, megelégelvén Brandenburgi Katalin uralmát, szeptember 28-án fejedelemmé választották Bethlen Istvánt. Rákóczi Györgyhöz a fejedelemválasztás híre már elindulása után érkezett. Rákóczi Zsigmond 242
