Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
3. II. Ferdinánd király, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem kérésére, Sárospatak mezővárosnak szabad vásártartási engedélyt ad, amit évente négy alkalommal, pontosan meghatározott napokon gyakorolhat. Bécs, 1634. július 25.
communiri fecimus,- Post earum lecturam semper reddi volumus et jubemus praesentari. Datum in Civitate nostra Vienna Astriae, die Decima quinta Mensis Julij, Anno Domini, Millesimo, Sexcentesimo, Trigesimo quarto. Regnorum nostrorum Romani decimoquinto, Hungáriáé et reliquorum decimoseptimo, Bohemiae vero Anno decimo octauo. Ferdinandus m[anu] pfropria] Stephanus Sennyey Episcopus Jauriensis mp Laurentius Ferenczffy mp Eredeti. Pergamen (54x27x8 cm), 60 mm átmérőjűfüggőpecséttel (sérült). Jelzet: A. II. 86. Mi II. Ferdinand, Isten kegyelméből mindenkor szent, választott római császár és Németország, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia stb. királya, Ausztria főhercege, Burgundia, Stájerország, Karintia, Karniola, Alsó- és Felső Szilézia hercege, Morvaország és Alsó- Felső-Lausic őrgrófja, Habsburg, Tirol és Goricia grófja stb. Adjuk emlékezetre jelen iratunk tartalmával mindenkinek, akiket illet, hogy mi méltóságos Rákóczi György, Erdély fejedelme, a Magyar Királyság bizonyos Részeinek ura és székelyek ispánja, mint eme kiváltság birtokosa, most nálunk tett kérésére, a Zemplén vármegyében fekvő Sárospatak város azaz mezőváros bölcs és körültekintő bírája, esküdtjei, továbbá polgárai és lakosai részére megnevezett Magyar Királyságunk Sárospatak városának azaz mezővárosának lakói és lakosai hasznára és gyarapodására kegyesen elrendeljük engedélyezvén és hozzájárulván, hogy abban a mezővárosban négy szabad sokadalmat, avagy évenkénti szabad vásárt tartsanak örökösen az ünnepeken, mégpedig egyiket Szent Gedeon azaz március hónap harmincadik napján, másikat pedig Exaudi vasárnapján, vagyis azon a vasárnapon, amely megelőzi a szent Pünkösd napját, harmadikat továbbá Szent László király azaz június hónap huszonnyolcadik napján, végül a negyediket Szent Gellért, tudniillik augusztus hónap huszonhetedik napján,1 és más, ezen ünnepnapokat megelőző és közvetlenül követő, az alkalomnak megfelelő és ahhoz illő napokon is, egész évben és ugyanazon engedélyek és kiváltságok szerint, mint amelyekkel szabad városaink, vagy a mezővárosok és falvak szabad sokadalmait vagy évenkénti szabad vásárait tartják. Továbbá megengedjük és hozzájárulunk jelen iratunk érvényével, anélkül, hogy a szom1 Magyarországon szeptember 24-én ünnepelték a vértanú pöspököt, a német naptárak szerint ez Rufus napja. A magyar naptárak Rufust tették augusztus 27-re. 20
