A Szív, 1994 (80. évfolyam, 2-4. szám)
1994-02-01 / 2. szám
SS KATOLIKUS LELKISÉGI TÁJÉKOZTATÓ Új életút Február 6. - ÉVKÖZI 5. VASÁRNAP Jób 7,l-4;6-7 lKor 9,16-19;22-23 Mk 1,29-39; Úgy, mint a szív VASÁRNAPI GONDOLATOK E bben az evangéliumi részben Márk Jézus egy napját írja le. Ezen az egy napon keresztül mutatja be Jézus nyilvános működésének életritmusát: tanít — gyógyít — tanítványaival van — visszavonul és imádkozik. nyilvánosság — elvonultság aktív, tevékeny élet - csöndes, elmélyedő ima Ez a kettősség mindvégig jelen van Jézus nyilvános működésének idején. Csendből a tevékenységbe, tevékenységből a csendbe — ebből az egyensúlyból születik meg az az életforma, amely az apostolok számára és a mi számunkra is követendő mintául szolgál. Jézus szavai és tettei mindig konkrét helyzetben, meghatározott személyekhez szólnak, mégsem csak nekik. Fényük oly erős, hogy még a közvetítőkön és az évezredeken keresztül is áthatolnak, eljutnak hozzánk. Szavainak és tetteinek végtelen távlatára és értékének titkára az Atyával való egységben lelünk rá. Ennek az egységnek a gyümölcse, hogy azok nemcsak a pillanatnak szólnak, hanem az örökkévalóságnak. Az Atyával való egységnek a kulcsa a tevékenységből való visszahúzódás, az ima. A mai ember életében a kettő gyakorta szétválik: az aktív, tevékeny embernek nincs ideje a csöndes, elmélyülő imára, s a szemlélődő, imádkozó ember egyfajta passzivitásba húzódik vissza, nem cselekvő részese, alakítója a társadalom életének. Jézus élete más példát tár elénk. Talán emlékszünk még tanulmányainkból a kis és a nagy vérkör csodálatos működésére. Ennek a keringési rendszernek a középpontja a szív, rajta keresztül jut el a testbe a friss vér és ő továbbítja az elhasznált vért a tüdőbe, hogy feltöltődjön oxigénnel. Márk evangéliumának ez a szakasza arra hív minket, működjünk úgy, mint a szív: életünket, a
