A Szív, 1994 (80. évfolyam, 2-4. szám)

1994-04-01 / 4. szám

A SZÍV

1994. AP RI US

173

Negyedik klubfoglalkozás

ltelt néhány hét.

Geno és Gurri ruhácskáján nem mutatkoztak többé a világos szürke pettyek, mint egy ideig a születésük után. Mostani ruhájuk egyenletesen vörös színű volt.

Egy éjszaka Geno a réten meglehetősen közel állt a sűrűhöz. Szerette ezt a helyet, erdő és rét határmezsgyéjét, mert egyetlen ugrással védelemre és biztonságra találhatott. Ezen az éjszakán váratlanul felrikoltott felette a macska- bagoly. - U-jj-u-jj!

Geno zavartan összerezzent.

A macskabagoly lelibegett és egy alacsony ágra ült. - Üdvözlöm! Megijesztettem?

Geno mérgelődött és nem válaszolt.- Megijesztettem önt? - kíváncsiskodott a macskabagoly.- Csöppet sem - tagadta Geno. - Ostobaság! - tette hozzá nyersen. - Miért ijednék meg a maga csipogásától?- Én nem csipogok - botránkozott meg a macskabagoly.- Nekem egészen mindegy, hogy maga mit csinál - felelte foghegyről Geno. Örült, hogy a macskabagolyt felbosszanthatja.

Ez sikerült is neki.- Ön egy faragatlan kölyök! - szidta őt a macsakbagoly. - Egy faragatlan kis kölyök!- Maga is az - adta vissza Geno - és sokkal kisebb is, mint én.- Az ön papája - folytatta a macskabagoly és dühösen felborzolta a tolláit -, az ön papája sokkal kedvesebb, mint a fia. Ő mindig szeretetreméltóan megijedt.- Ezt nem hiszem el magának - morogta Geno sértődötten.