A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-12-01 / 12. szám
A SZÍV - 1993. ‘D'ZC'EAÍ'B'E'Ji 539 gesztussal bizonyítani kell a hűséget, az megmérgezheti a jó kapcsolatot. Ilyenkor az egyik fél nem biztos magában és ezért bizalmatlan. Nem képes elhinni, hogy hozzá önmagáért is hűségesnek lehet lenni. Számára a hűség nem magától értetődő. Ezért újabb és újabb bizonyítást vár. Vagy azt hiszi, hogy neki kell napról napra megszolgálnia a hűséget. J. - És mi van azzal, aki csak azért hűséges, mert nem tud hűtlen lenni? Az élet tele van kényszerpályákkal. Valaki például nem képes kilépni egy tartalmatlanná vált kapcsolatból vagy megkeseredetten dolgozik megunt munkahelyén. Mi ez? Álhűség? Kényelem? Döntésképtelenség? Egyáltalán: lehetek-e hűséges valakihez vagy valamihez, amit már nem szeretek? K. - Kezdjük ott, hogy a szeretet, szerelem nem csupán érzelem, hanem belső állásfoglalás, a másik javának keresése. Ezért ha az érzelmi rész éppen csak pislákol is, a másik személy (vagy a hivatás, életállapot) értékeinek átgondolásával a hűség megmenthető. A. - Hogy lehet a fiatalokat segíteni arra, hogy a kapcsolataikban képesek legyenek valódi hűségre? G. - Szerintem hasznos lehet ilyen kérdések végiggondolására buzdítani őket: Mért esett éppen rá a választásom? Mit jelent ő számomra? Mit értékelek benne leginkább? Milyen lenne az életem nélküle? Minden fontos érzésünket - a szeretetek a szerelmet, a barátságot, az elkötelezettséget gondozni kell, és nem állapotnak, hanem fejlődési folyamatnak tekinteni, a maga törvényszerűségeivel, apályaival és dagályaival. J. - Nézzük hát akkor végül, mit tehet a család a hűségre nevelés érdekében? K. - Elsősorban adjon jó példát. A példa legyen folyamatos. A család, a kisebb közösség életének minden eseménye a hűség iskolájává lehet. Gondolni kell arra is, hogy más a gyermekhűség, mint a felnőtté. Évekre szóló barátságot aligha várhatunk egy gyermektől, hiszen kedvtelésüket is gyakran cserélgetik. De segíthetjük őt abban, hogy egy sérelem miatt ne hagyja ott a barátját, hogy a nagymamát esőben is látogassa, hogy becsülje játékait, de képes legyen ajándékozni is belőlük, és sorolhatnám .még. Á hűség tehát nem idejétmúlt kacat, hanem az egészséges, harmonikus emberi lét nélkülözhetetlen feltétele. A hűség hűséget ébreszt és gyógyít. Végül a hűség - az egyéni adottságokra figyelve - kialakítható és formálható. (Feljegyezte Bánlaky Éva)
