A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-10-01 / 10. szám

A SZÍV - 1993.0K2&BE31 445 Szabad-e ilyen összehasonlítást tennem? Oly nagy emberhez, mint Szent Pál, nem mérheti magát senki. De az örömteli összehasonlítás akkor jelenik meg, amikor Krisz­tus ügyének kifogyhatatlanságáról van szó. „Krisztus ügye" csaknem kétezer éve tart, és ezért az ügyért az emberek a mai napig börtönben ülnek. Nem múlt el az ügy. Aktuális, friss, fiatal, vonzó. Hány őrségváltás lezajlott, hány börtön rombadőlt, hány kulcs megrozsdásodott, hány zár és lánc esett szét - de az ügy tart. Mindeddig meg- védték. Él! Pál láncát nem csak történelmi emlék mozgatja - csörgését a saját cellámban is hallom. Köszönöm az Istennek e könyv kegyelmét. Jelenleg számomra legmegfele­lőbb hely a börtön Ma,,felállítottam " magamnak a keresztutat, ceruzával a falra írva az Úr gyötrelmének állomásait, fölébe kis keresztet rajzoltam. A többi - Ecclesia supplet (az egyház pótolja). 1953. X 7. szefda Egyre világosabban látom, hogy a jelenlegi pillanatban az egyház szem­pontjából számomra a legmegfelelőbb hely a börtön. Egyre-másra hallottam szociológusoktól, hogy e társadalom nem mindig elégségesen tájékozódik a püspöki kar „politikai" taktikájában. Már folyó év május elején mondogatták, hogy az egyház bebiztosítja magát „ahogy tudja", hogy a püspökök nem védik elégséges mértékben papjaikat. Saját sajtó és szabad közvéle­mény hiányában nem gondoskodhattunk természetesen megfelelő tájékoztatásról. A társadalom nem tud sok olyan levélről, jegyzékről, tiltakozásról, amelyeket Choromanski püspök, a püspöki kar fáradhatatlan titkára rendszeresen küldött a kormánynak. (...) Kaczmarek püspök perét a közvélemény bizalmatlanul fogadta; a rendezők most is eltúlozták a dolgot. „Egyetemes bűnözőt" akartak csinálni a püspökből. Nem érzik a lehetőségeket és nem ismerik nemzetünk befogadóképessé­gét. A lengyel magas kultúrájú nemzet. (...) „Ez nem is igazi püspök, ez valami dublőr volt” - magyarázta az egyik papnak egy munkás a villanyvonaton. - Márpedig ez püspök volt. Rádaásul beismert olyan tetteket, amelyeket soha nem követett el. „Beismerte", hogy: 1. instrukciókat kapott a Szentszéktől; 2. hogy a püspöki karban erőltetni próbálta politikai programját, a püspök atyák tiltakozása ellenére. Mindez nem igaz. Hogyan történhetett meg ez? Kénytelen voltam tiltakozni az ilyen vádak elleti, amelyeket a püspöki kar és a Szentszék számlájára akartak írni. Ezért letartóztatásom előtt levelet intéztem a kormány képviselőjé­hez, amelyben határozottan leszögeztem, hogy: 1. A Szentszék mégcsak meg sem próbált nekünk politikai útmutatásokat adni; 2. a püspöki karban soha senki sem

Next

/
Thumbnails
Contents