A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-07-01 / 7-8. szám
A SZÍV - 1993. jÚLIÍlS-AU QllSZTUS 371 KERESZTÉNYSÉG ÉS MAGYARSÁG A Vatikán és a vatikáni Magyar Követség üdvözli a hungarológusokat. Bár a mederbe terelő funkció a Társaságé és a tudományos igazságé, tettekkel fölérő tanácsokat kaptunk - összegezte a tapasztalatokat Rákos Péter, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság elnöke, prágai irodalomtörténész a vatikáni Magyar Nagykövetség és a Társaság következő nemzetközi kongresszusának előkészítő tárgyalásán. Mivel az 1996. szeptember második hetében Rómában, illetve Nápolyban rendezendő IV. Hungarológiai Kongresszus témája a kereszténység és a magyar kultúra-művelődés összefonódása, egymásrahatása, nyilvánvaló a vatikáni Magyar Nagykövetség fokozott érdeklődése. (A kongresszus fővédnökségének vállalására Oscar-Luigi Scalfaro, az Olasz Köztársaság államfője tett ígéretet.) II. János Pál pápa levélben üdvözölte a szerveződő kongresszust, mely tematikájával megerősítheti a Szentatya azon elveit, melyek a keresztény kultúra korunkban erősödő nyitottságát, a „másságban való közösséget", vagy éppen a kelet-európai népek „emancipációját" hangsúlyozzák. Keresztes Sándor, a Magyar Köztársaság vatikáni nagykövete az előkészítő tárgyalásokra meghívta a Vatikáni Állam kulturális intézményeiben dolgozó magyar egyházi szakemberek képviselőit is: Gonda Imrét, Békés Gellértet, Somorjay Ádámot és Eördögh Istvánt. A delegáció a remélt hivatalos segítségnyújtás lehetőségeit többszörösen meghaladóan igen sok elméleti-gyakorlati javaslatot: a tervezett szekcióülések tematikájához nem egy ötletet vagy megerősítést kapott, amit a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság 1993. július 3-i végrehajtóbizottsági ülése elemez - mérlegel majd. Jankovics József, a Társaság főtitkára, a MTA Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz-Barokk Kutatócsoportjának vezetője - a jelenlévő nagykövet úrral és egyházi képviselőkkel egybehangzóan - fogalmazta meg a hungarológusokat a világ minden tájáról összefogó Társaság szigorúan szakmai céljait, melyek mindig mentesek voltak és maradnak is bármiféle rosszízű „magyarkodástól", s felhívta a figyelmet, hogy szervezetük reménykedik benne nem egy kelet-európai, illetve határainkon kívül élő magyarságtudománnyal foglalkozó kutató-oktató éppen a hungarológiai világkongresszus résztvevőjeként juthat el először az Örök Városba. Sárközy Péter, a kongresszust fogadó római La Sapienza Egyetem tanszékvezető tanára, a kongresszus szervezője hozzáfűzte, hogy a világ- találkozó szervezőbizottsága esetleg egyháztörténeti kultúrkirándulásokat is tervez, (cs. t.)
