A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
A SZÍV - 1993. JJW&IÁR. 37 Tehát: a jelenlevő rosszban, a szenvedésben meg kellene látnunk a benne rejlő jót is, és így bemenni Isten örömébe. Ha ezt felismerjük magunkban, a betegség miatti szomorúság örömre váltható: „örömötöket senki el nem veheti már tőletek" (Jn 16,22). Ezt értette meg Szt. Pál is, amikor a kolosszebelieknek írta: „Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből" (Kol 1,24). Mindez szükséges az „egyház javára". Uram! Add, hogy ne törjön le a betegség nyomasztó érzése, és megtaláljam benne az öröm forrását! Rózsa Elemér Békesség e háznak - és minden lakójának JANUÁR 1. - AZ ISTENSZÜLŐ SZŰZ MÁRIA Szám 6,22-27; Gál 4,4-7; Lk 2,16-21. - „a te legszebb neved: Békesség" I sten Fiát, aki földi anya gyermekeként érkezett földünkre, a választott nép törvénye szerint a nyolcadik napon köriilmetélték. Ekkor kapta az angyali üdvözletét sohasem felejtő Anyjától a Jézus nevet. Ez a nap lett az istenszülő Szűz Mária ünnepe, VASÁRNAPI vagyis olyan Maria-unnep, amely krisztologiai hitigazság diadalának köszönhető: Jézus egyszer- GONDOLATOK re az Atyaisten Egyszülöttje es Maria Fia, vagyis egyszerre Isten és ember, és teljesen az. Benne jelent meg Istenünk jósága és emberszeretete, de attól még ez a kisbaba éppúgy rászorult édesanyja gondoskodására, mint minden más csecsemő. A Szent Család látogatókat fogad, pásztorokat és bölcseket; menekülni kell, folyton költözködni. Isten Fiának első éveiben sem jut túl sok külső békesség. Isten jósága és emberszeretete általa jelent meg a földön, de ez nem jelentett kivételes emberi sorsot sem neki, sem szüleinek. Miért engedi meg Isten a rosszat? Ez az a kérdés, amit a Szent Család tagjai valószínűleg sohasem tettek föl. Mert bennük teljes volt a bizalom Isten iránt, és ezért belső békéjük mindvégig háborítatlan maradt. Jézus neve megismétli a csipkebokornál Mózesnek kinyilatkoztatott NEVET és kiegészíti azt: Jahve segítség. Hányán hívták már segítségül Jézus nevét ez alatt a kb. 1960 év alatt! És azt sem tudhatjuk, mennyi embert, milyen szenvedések közepette vigasztalt meg, töltött el békességgel ez a név, amelyet a Szentlélek sugallatára hívtak, szólongattak, tiszteltek és becéztek. „A te legszebb neved: Békesség" - írta Babits a Miatyánk c. versében 1914- ben, a háború első évében, mert neki magának már akkor bőven elege volt az erőszakból, embertelenségből, gyilkolásból. „Véres a földünk, háború van" - sajnos
