A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-07-01 / 7-8. szám
304 %piroLi9cus L'LLXjsíqi rÁj'ÉotozTwró Akiknek leginkább szeretetre van szükségük Menekülttábor Csongrádion R égóta vagyunk tanúi olyan eseményeknek, amelyek sok ember szívét megmozgatják. A jugoszláviai válság kitörése óta nagyon sok menekült érkezett országunkba. Talán nem is tudjuk felsorolni, kik és hányán mozdultak meg, hogy kifejezzék segítő szándékukat. Csongrádion, ahol élek, az elmúlt év szeptemberében 500 muzulmán menekült érkezett Bosznia-Hercegovinából. Másokkal együtt, akikkel a Focolare lelkiségben élek, azonnal tenni akartunk valamit. Szeretetünk jeléül első alkalommal egy láda almát és néhány üveg lekvárt vittünk ki a táborba egy barátnőmmel együtt. Rövid időn belül egy szívként mozdult meg az ország a lelkiségen keresztül. Olyan sok minden gyűlt össze, hogy még más táboroknak is tudtak adni belőle. Egy alkalommal megkérdeztük, mire lenne a menekülteknek még szükségük - ez volt a válasz: „Ha őszinték akarunk lenni, leginkább szeretetre." Isten hívása állandóan ott lüktetett a szívemben, hogy ők azok a felebarátaim, akiket elsőként szerethetek. Ők szenvednek legnagyobb szükséget és ők emlékeztetnek leginkább a kereszten szenvedő elhagyott Jézusra. Minden egyes alkalommal ez volt a szívemben: eggyé válni szerc- tetből, szeretni minden egyes embert, akivel ott találkozom. Mivel a menekültek muzulmánok, érdeklődtünk vallásuk, vallási szokásaikról és ők örömmel beszéltek erről. Néhány alkalommal fiatalok csoportja, családok jöttek más városokból. Ezek az alkalmak közelebb hoztak bennünket egymáshoz. Magtapasztaltuk, hogy a közös játékok, énekek, a mély beszélgetések amelyek során megismerhettük az ő fájdalmukat, egy családdá alakítanak bennünket. És ezt a családot közöttünk kimondatlanul is Jézus formálta. A menekültek kérésére a csongrádi Nagyboldogasszony templomban együtt ünnepeltük a karácsonyt. így az adventi időszakot a muzulmánok, katolikusok, reformátusok közös imaórája zárta. Aki jelen volt, új tapasztalatra tehetett szert: a jézusi öröm ott ragyogott a szívekben. Szegeden a Focolare lelkiség szervezésében meghívtuk a tábor több lakóját a mi közös karácsonyunkra. Itt egy muzulmán családdal nagyon HA JÉZUS A CSALÁDFŐ