A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-06-01 / 6. szám
246 KATOLIKUS LILXlStgi TÁJÉKOZTATÓ Amikor a szentmisét ünnepeljük, jobban éljük át az Eucharisztia misztériumának áldozati, dicsőítő, hálaadó és engesztelő értékét A múlt század végén kezdődött a „liturgikus mozgalom", amely türelmes, körültekintő munkával készítette elő a II. vatikáni zsinat liturgiára vonatkozó tanítását és intézkedéseit. Szakértőik feltárták az ősi liturgiák értékeit, s megszilárdították hittudományi alapjait. Gyakorlatias ajánlatokkal vezették rá a keresztény közösséget a liturgiában való tevékenyebb részvételre. Visszatérve a bibliai és más ősi forrásokhoz, megvilágították a liturgia által használt fogalmak valódi értelmét és felhasználták mind a hagyományos katolikus hittudomány, mint a felekezetközi viták eredményeit is. A liturgia mindenekelőtt „emlékező" ünneplés: tárgya Krisztus Urunknak üdvösségünket megszerző „misztériuma". Benne a feltámadott Jézus végzi be megváltó és megszentelő művét a Szentlélek erejében. A hívőknek ezen az ünneplésen részt kell venniük, be kell kapcsolódniuk a kultuszba, mely igazi imádó, dicsőítő, hálaadó és engesztelő áldozat. A részvételről ezt olvassuk a zsinat liturgikus konstitúciójának 14. pontjában: „A teljes, tudatos és tevékeny részvételt magának a liturgiának a természete követeli; a keresztségből származó joga és kötelezettsége ez a krisztusi népnek, mely a választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép (Pt 2,9; vö. 2,3-5).... Az egész népnek erre e teljes és tevékeny részvételére kell a legnagyobb gondot fordítani." A tevékeny részvétel lényege, hogy a hívő ember mintegy leteszi az oltárra, felajánlja, átadja, Isten rendelkezésére bocsátja önmagát és egész életét. A részvétel „jogi" alapja, hogy minden megkeresztelt tagja az általános papságnak. A részvétel tehát szöges ellentéte a külsőséges és puszta jelenlétnek. Olyan benső és Isten előtt hódoló szándékkal való bekapcsolódás, amely igazi megszentelődés forrása. Az ilyen részvétel „Istennek tetsző örök áldozattá" alakítja át életünket, hiszen nekünk Jézus szenvedését kell mindenkor testünkben hordoznunk, hogy Jézus élete is megnyilvánuljon A SZENTATYA JÚNIUSI IMASZÁNDÉKA
