A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-06-01 / 6. szám
A SZÍV - 1993. JÚ9Í1U5 245 A z évszázadokkal ezelőtt meghúzott, az akkori viszonyokhoz alkalmazkodó egyházmegyei határok a mai körülmények közt már nem biztosították a hatékony lelkipásztori munkát. Pl. az egri érseknek 18 évre lett volna szüksége ahhoz, hogy vasárnaponként két plébániát számítva végiglátogassa egyházmegyéje valamennyi egyházközségét. Történelmi előzmények. Szent István király 10 egyházmegyét alapított, ezt egészítette ki Szent László és Kálmán király egyházszervező tevékenysége. A XIII. századi szervezések a délre és keletre irányuló missziós tevékenységet szolgálták. A török időben az egyházi élet és vele a közigazgatás is megsemmisült. Buda felszabadulása után indult meg ennek helyreállítása, több esetben új székvárosokkal. A XVIII. században az esztergomi egyházmegyéből három új püspökséget hoztak létre (Sze- pes, Rozsnyó és Besztercebánya). 1777-ben a veszprémi egyházmegye területéből alakították ki a székesfehérvári egyházmegyét, a szombathelyi egyházmegye pedig a győri, a veszprémi és a zágrábi egyházmegyékből kapta a területét. 1804-ben hozták létre a kassai és a szatmári egyházmegyéket, és ekkor emelték érseki rangra az egri püspökséget. 1912-ben az Apostoli Szentszék a magyar görög katolikusok számára megalapította a hajdúdorogi egyházmegyét. Fontos megemlíteni a legújabb kori történelemből Mindszenty bíboros tervezetét. 0 három új egyházmegye kialakítását tartotta szükségesnek Kaposvár, Kecskemét és Nyíregyháza székhellyel. Fő indokai voltak: a veszprémi, a váci és az egri egyházmegyék túl nagy területe, valamint a lakosság számarányának megváltozása. A célok között Mindszenty kiemelte az áttekinthetőbb egyházi szervezet elérését és annak biztosítását, hogy az egyházi vezetés és a hívek minél közelebb kerüljenek egymáshoz. Végleges tervezetét 1948. augusztus 31-én jóváhagyásra felterjesztette a Szentszékhez. Közeli letartóztatása és az azt követő politikai helyzet lehetetlenné tette a megvalósítást. Az első világháborút követő békekötés eredményeként csak a veszprémi, a székesfehérvári, a váci, az egri és a pannonhalmi egyházmegyék területe maradt érintetlen. A többi egyházmegye részben vagy egészben az utódállamokba került. A környező országokban az Apostoli Szentszék az elmúlt évtizedekben több új egyházmegyét állított fel. Ausztriában az eisenstadti egyházmegye alapítására 1960-ban került sor a korábban a győri, ill. a szombathelyi egyházmegyéhez tartozó területekből. Nagyszombat 1922-ben apostoli adminisztratúra, 1977-ben érsekség lett. Szabadkán 1968-ban a kalocsai egyházmegye déli részeiből, Nagybecskereken 1986-ban az egykori Csanádi egyházmegye részeiből alapított püspökséget a Szentszék.
