A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
558 ,%issziV” - szT.yjrjAKos'BogÁUL zetesség lett a ferencesek máig is sajátos bélyege. Hazánkban pl. a török uralom idején teljes sorsközösséget vállaltak a szenvedőkkel, ettől kezdve hívják őket a magyarok „barátoknak”.- Ferenc és Domokos tehát kortársak voltak. A szerzetesi életben eszközölt újításuk is hasonló: kiléptek a monostor falai mögül, a hagyományos szerzetesi gyakorlatok mellett a népnek hirdették és magyarázták az evangéliumot. Talán az az egyetlen különbség a ferencesek és a domonkosok között, hogy az utóbbiak fontosabbnak tartották a tudományos képzést?- A ferencesek valóban nem fektettek akkora hangsúlyt a tanulásra, de azért ők sem zárkóztak el a tudományoktól. Elég csak Szent Bona- venturára (1221-1274) gondolnunk, aki Párizsban tanított, majd élete végén a II. lyoni egyetemes zsinatot késztetette elő. Magyarországon pedig igen sokat tettek az anyanyelvi kultúra megteremtésére. (Októberi számunkban a 459. oldalon az apostoli élet társaságait is a megszentelt élet intézményeihez soroltuk, pedig ezekbe csak a szerzetesek és az iín. világi intézmények tartoznak.) ERMI 14. Nemeshegyi Péter X7 rmi minden tagjában reszketett. „Jövök, Anoli! Rögtön jövök!" - kiáltotta, ahogy csak tellett tőle. Ott állt a keskeny, fehér híd előtt, amely a tűzfolyam fölött boltozódott. A túlsó vége csak néha-néha látszott egy pillanatra, azután ismét eltűnt a fölgomolygó ködben és füstben. Ermi a fél lábát a hídra tette. Mintha csak egy kemencébe lépett volna. A fiú habozott. A folyam odalenn megint teljes tevékenységben volt. Egy hatalmas buborék, mint valami bivalyhát, kidomborodott belőle, dörögve pukkant szét, és tűzesőt szórt a hídra. Ermi érezte, hogy szédül. Az izzadság, amelyben fürdött, nemcsak a hőségtől származott. Furcsa hidegség futott végig a testén. A halálfélelemtől verejtékezett. „Nem bírom megtenni, nem bírom!" Kétségbeesve érezte, hogy a lába nem engedelmeskedik. A folyam fortyogott és vadul tombolt. De lármáján át újból kivehető volt odaátról a hang: „Segítség! Segítség!" Ermi mind a két öklével a homlokára vágott. „Át kell jutnom! De
