A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
A SZÍV - 1992. ITLCLMWH 537 AZ ÖRÖM TÍZPARANCSOLATA □ 1. Minden reggel hűségesen kérd Istentől az örömet. □ 2. Mosolyogj és tanúsíts nyugalmat kellemetlen helyzetben Is. □ 3. Szívből ismételgesd: „Isten, aki szeret engem, mindig jelen van.” □ 4. Szüntelenül törekedj arra, hogy az embereknek csak a jó oldalát lásd. □ 5. Könyörtelenül űzd el magadtól a szomorúságot. □ 6. Kerüld a panaszkodást és a kritikát, mert ezeknél semmi sem nyomasztóbb. □ 7. Munkádat örömmel és vidáman végezd. □ 8. A látogatókat mindig szívesen, jóindulattal fogadd. □ 9. A szenvedőket vigasztald, magadról felejtkezzél el. □ 10. Ha mindenütt az örömet terjeszted, biztos lehetsz abban, hogy magad is rátalálsz. Gaston Courtois ...... i a maga módján fejezi ki ezt az örömet: többé-kevésbé kitörő, többé-kcvésbé befogadó módon. A Bárkában kitörő nevetéssel és örömmel tudunk ünnepelni, és nyomban utána cl is tudunk hallgatni és imádkozni. Jelen kell lennünk egymás számára, Isten jelenlétéhez kapcsolódva. A kommunió közösségre lépést jelent, olyan ünneplést, találkozást, amely táplál. Kölcsönösen mindennapi kenyér leszünk egymás számára. Lakoma ez a közösség szívében. Az áldozat mindig a közösségi élet középpontjában áll, mert arról van szó, hogy föl kell áldoznunk saját érdekeinket mások érdekeiért, ahogy Jézus is föláldozta életét, hogy megkapjuk a Szentlelket. Az ünnep bocsánatkéréssel kezdődik és hálaadással teljesedik ki. Elő kell kicsit készíteni az asztali társalgást is, hogy miről beszélgessünk, hogy mindnyájan részt vehessenek mindenkit érdeklő beszélgetésben. Bizonyos embereknek komoly feladat, hogy megtanulják, hogyan kell lelkesíteni és állandó kreativitással új lendületet adni az ünnepnek, hogyan kell új, talán vidámabb éneket, alkalomhoz illő történeteket összeválogatni és érdekfeszítő dolgokat elmesélni. Ha jól előkészítjük, akkor az étkezések a közös megmoz
