A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
536 ‘Kß.'TOLI'KZlS L'LLKJS'tqi 'TÁjtOdOZTATÓ Az ünnepben megsejthetjük a beteljesedés boldogságát A z ünnep személyes odafordulás a másik, a számomra fontos személy felé. Amikor időt szánok rá, amikor megosztom vele örömömet. Megünnepeljük névnapját, születésnapját, életének ill. kapcsolatunk történeténekjelentős évfordulóját. Úgy érzem, lényegében ugyanez fontos kis családi körben, baráti vagy kisközösségi ünneplésben. A másikra figyelve, vágyait, igényeit ismerve, készítjük elő ünneplésünket. Egészen kicsi dolgok teszik kedvessé, meghitté: hogy megfigyelem, milyen virágot, milyen színt szeret, mi a kedvenc csemegéje, kivel találkozik szívesen, kivel hívjam meg vagy keressem fel azonos időben. Ezek az apró gesztusok, esetleg saját készítésű jelképes kis ajándékok teszik hitelessé, érintenek meg bensőleg, itt kezdődik az ünnep. Ezt a nagyon emberi, örömteljes ünneplést emeli meg Isten, és teszi „kötelezővé". Miért? Hogy el ne fásuljunk, el ne szürküljünk, hogy az öröm és a hála értéke tudatosuljon bennünk. Amikor Jézus hazaérkezésünk örömét, örök boldogságunkat akarja érzékeltetni, ünnepléshez, vendégséghez, lakodalomhoz hasonlítja. Alapértéknek tartja, amelynek jóságát már nem is lehet és nem is kell tovább magyaráznia. Magyarázni, meghatározni csak annak kell, akit már eltorzított a szerzés, a birtoklás, a fölülkerekedés, az uralkodás és az elmagányosodás kórsága. Tegnap együtt ünnepeltük az első magyar Bárka megnyitását Jean Vanier-val. Ő, a kanadai kormányzó fia, otthagyta a hadiflottát, otthagyta az egyetemi katedrát, mert úgy érezte, ezeken a helyeken nagy értékrendi eltolódás van: csak a fej számít - csak amit megszerzek, ami felett győzhetek, uralkodhatom - és a szív szerepe minimális. Pedig szív nélkül nehéz embernek maradni - nehéz ünnepelni is. Ó azok között boldog, akiknek talán kevés van a fejükben, de annál több van a szívükben. Ezért élt együtt két értelmileg sérült emberrel, és ennek nyomán nőtt ki körülötte világszerte a Bárka közösségek mintegy száz otthona. A közösség a kiengesztclődés és ünneplés helye című könyvében így ír az ünneplésről: „Az ünnep: örvendezés Istennel. Minden kultúra és minden hagyomány