A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
388 •KpwoLixys LtLxistqi TÁfLxozrmró get (Jézus személye, a Biblia, a keresztség), a közös tennivalókat (ima, igazságosság, szolidaritás) és a közös kihívásokat (a közönyt az egyisten- hittel, a túlvilági élettel, a személy méltóságával szemben, a világnézeti vákuumot, a konzumizmust). Az ökumenizmus célja a pápa szerint nem valami nagyszabású szervezetnek, uniformizált csoportnak a létrehozása, hanem a jogos sokféleség érvényesülése az egy apostoli hitvallás keretén belül. Minden ökumenizmus feltétele a megtérés és az előítélet nélküli objektivitás. A múlt negatív emlékeit pedig ki kell szűrnünk emlékezetünkből. A kelet-európai rendszerváltozás után a magyarság újra meghatározza nemzeti céljait. Mi, keresztények azzal tehetjük most a legjobb szolgálatot, ha megújítjuk közös tanúságtételünket a közös keresztény értékek mellett, melyeken Európa és Magyarország felépült. Ebben a folyamatban döntő jelentősége van az imának. Imádkozzunk azért, hogy mi magunk állandóan megtérjünk, és hogy megtérjenek nem hívő testvéreink és nővéreink is. Az imában való találkozás már egy lépcső a keresztény egység felé. A zsidókhoz intézett beszédét az őket ért üldözésre emlékezve kezdte, majd így folytatta: „A megsemmisítés napjaiban is tudtatok hinni az Úr ígéretében és tudtátok ismételni a próféta szavait: ő ragadott el, ő is gyógyít meg minket, ő vert meg, ő kötözi be sebeinket (Oz 6,1). Ebben az országban hosszú története van nagylelkű szolgálatotoknak és okos munkálkodástoknak. Egy sötét korszak után, amelyben úgy tűnt, hogy a zsidókat teljesen kipusztítják, újra itt vagytok és jelentős támogatást nyújtotok a magyar nemzet életéhez. Fájlalom és elítélem veletek együtt azt a gonoszságot, mely nektek annyi szenvedést okozott, sokaknak pedig a halálát követelte. Mégsem szabad felülkerekednie a gonoszok elleni bosz- szúvágynak, hiszen a végső ítéletet Istenre kell hagyni. Az igazságosság, a szeretet és a béke fáradságos keresését magunkon kell kezdeni. A rossztól való megszabadulás olyan, mint folytonos átkelés a Vörös-tengeren. Ne várjuk, hogy először a többiek váljanak jóvá, hanem mi magunk haladjunk előre a jóra való megtérésben. Elfeledve a múltat, működjünk együtt a Teremtővel egy szebb jövő érdekében. A keresztények és zsidók közösen igyekeznek jobban megismerni egymást, hogy párbeszédre lépjenek és hogy az emberi jogok, a vallásos nevelés és az antiszemitizmussal szembeni küzdelem területén hatékonyan együttműködjenek. Az antiszemita érzelmeknek máris nyugtalanító jelei mutatkoznak. Az emberek lelkiismeretét arra kell nevelni, hogy az antiszemitizmust és a rasszizmus minden formáját úgy tekintsék, mint Isten és az emberiség elleni bűnt.
