A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)

1992-07-01 / 7-8. szám

A SZÍV - 1992. JÚLIUS-AZigilSZTUS 295 III. A mai társadalomban teljesen ellentmondásos helyzet alakult ki. Hirdetik az alapvető emberi jogokat, amelyek közül kiemelkedik az élethez való jog. Ezt viszont nem alkalmazzák a még meg nem szüle­tettekre. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az emberi jogok nem népszavazásnak, közvéleménynek vagy törvényhozásnak a kegyadomá­nyai, hanem a emberi természetből erednek, még akkor is, ha egyesek a fejlettségük vagy körülményeik miatt ezt nem védelmezhetik. Ellentmondásos az a ma kialakult vélemény is, hogy az élethez való jog a születés után kezdődik, mert akkor kezdődik el az „önálló” élet. Ez az állítás figyelmen kívül hagyja azt az alapvető igazságot, hogy az önálló emberi élet a fogantatás pillanatában megkezdődik. Ellentmondásos az a kijelentés is, hogy az anya emberi jogához tartozik annak eldöntése, hogy a magzatot megtartja vagy megöli. Amint az anya nem dönthet arról, hogy a már megszületett gyermeket életben hagyja vagy megöli, ugyanúgy nem dönthet a magzat sorsáról sem. Sőt alapvető emberi kötelesség, hogy éppen az anya védje a magzat életét, hisz annak fennmaradása teljesen tőle függ. Hamis az a székében elterjedt be­állítottság is, hogy a modern családter­vezéshez szükségképpen hozzátartozik az abortusz. A családtervezés ugyan a szülők jogos feladata, de semmiképpen sem az abortusz révén, vagyis az elkezdődött emberi élet kioltásával. az emberi jogok nem népszavazásnak, közvéleménynek vagy törvényhozásnak a kegy- adományai, hanem a em­beri természetből erednek Bármennyire is az emberi természet törvényéből következik a meg­fogant élet védelme, a törvényhozás többé-kevésbé legalizálja az abortuszt a világ több országában. Hazánkban, sajnos, az egyik legliberálisabb ren­delkezés van érv'ényben, amely kizárólag az anya kérése alapján gyakor­latilag csaknem minden esetben engedélyezi az abortuszt. Az az orvos pedig, aki lelkiismereti indokok alapján nem akarja az abortuszt végre­hajtani, diszkriminatív helyzetbe kerül. ÍV. Mindez életellenes beállítottságból ered. Alapja az elméleti és a gyakorlati materializmus, amely csak biológiai folyamatot lát a meg­fogant életben. Kapcsolódik hozzá az önzés, az anyagiasság, amely a gyermekben csak terhet lát és megfoszt az egyik legnagyobb személyes értéktől, a másik életének a megbecsülésétől, segítésétől. A statisztikai adatokból és a felhozott indokokból mindez világosan megmutatkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents