A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)

1992-07-01 / 7-8. szám

296 'KWTOLI'KllS L'LLKJS'íqi TLJÁXiOZTaTÓ Korunk társadalmi életét jellemzi a demokrácia és a pluralizmus. Jogos igények, de ezeknek is megvannak a maguk határai. Szavazással nem lehet dönteni az erkölcsi értékekről, az alapvető emberi jogokról, így a megfogant élet sorsáról sem. Társadalmunk pluralista jellegű, vagyis jellemzi, hogy a különböző világnézetű, felfogású embereknek kell együtt élniük és egymást elvisel­niük. Jogos igény, hogy a másik embert vagy embercsoportot elfogadjuk, még ha másképpen gondolkodik is. De elfogadhatatlan a pluralizmusnak az az értelmezése, amely az emberi élet ellen támad. szavazással nem lehet dönteni az erkölcsi értékek­ről, az alapvető emberi jogokról, így a megfogant élet sorsáról sem A Magyar Katolikus Püspöki Kar tudatá­ban van annak, hogy nyilatkozata a magzati élet teljes jogú védelmében sokak részéről visszatet­szést, vitát, sőt ellenkezést vált ki. De annak is tudatában van, hogy az emberi természetből fa­kadó igazságot és jogot védelmezi, amikor föl­emeli szavát a megfogant élet védelmében. Meg­kívánja ezt az Isten és emberek előtti felelősségé­ből eredő küldetése. A katolikus tanítás hirdeté­sével az emberek javát szolgálja. Akik viszont a katolikus egyház állás­pontját nem tudják elfogadni, azokat tisztelettel arra kérjük, hogy először önmagukban tisztáz­zák a magzati élet értékét: a magzat már emberi élettel rendelkezik és ezt tiszteletben kell tartani. A magzati é­letnek a lefokozása az emberi élet általános le­értékelését jelenti, amely igen súlyos erkölcsi következményeket von maga után egyéni és tár­sadalmi szinten egyaránt. a magzati élet lefokozása az em­beri élet általános leértékelését jelenti elfogadhatatlan a pluralizmusnak az az értelmezése, amely az emberi élet ellen támad V. Mindezek alakiján a Magyar Katolikus Püspöki Kar mindenek­előtt a magyar törvényhozáshoz fordul, hogy az abortusz kérdésében az élethez való alapvető emberi jogok alapján döntsön, amelyek korlátozás nélkül kiterjednek a magzati élet védelmére is, az orvosok lelkiismereti szabadságára is. A törvényhozást kötelezi az erkölcsi értékek, az alap­vető emberi jogok csorbíthatatlan védelme. A törvényhozó testület csak akkor áll hivatásának a magaslatán, ha meri vállalni az élet teljes körű védelmét és csak így szolgálhatja az egész nemzet erkölcsi felemelkedését. Az élet védelmét azzal is mutassák ki, hogy a családok gyermeknevelési

Next

/
Thumbnails
Contents