A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
91 Melyek voltak írói karrierjének kezdetei? „Karrier"? Nagy szó, nem nagyon szeretem. Inkább hivatást mondanék. Mindig is írtam, már gyermekkoromban is, Máramarosszigeten. Életem nagy álma az volt, hogy legyen egy írógépem. Héberül írtam, mert akkor mondanivalómnak ez felelt meg legjobban: bibliai magyarázatokat írtam. 11-12 éves voltam, amikor ezeket a kommentárokat összeállítottam, és mivel nem volt írógépem, minden nap elmentem a zsidó hitközösség irodájába. írtam, ez volt számomra az öröm. A jiddis milyen szerepet játszott életében? Hét közben a családban jiddisül beszéltünk. Első könyvemet, az Éjszakát („La Nuit”, 1956) e nyelvben írtam, miként számtalan cikket, riportot, kritikát, esszét. Gyermekkoromban még más nyelveket is használtam, a románt és a magyart, mivel Sziget olyan területen feküdt, amely egyszer Magyarországhoz, máskor Romániához tartozott. Első, héber nyelvű írásai teológiai témákról szóltak? Igen. Pontosabban olyan í- rásokról van szó, melyek a bibliamagyarázatok stílusában íródtak. A bibliai kommentárok irodalma roppant gazdag, ezeknek stílusát, műfaját igyekeztem átvenni és meghonosítani. Milyen lelki és irodalmi befolyások érték? Lelki síkon: a próféták, a Talmud, a Midrás, a hasszidikus szövegek és a Kabala irodalma hatott rám. Világi síkon nincs nálam semmi rendkívüli: ugyanazok, akik nemzedékemet befolyásolták: inkább Dosztojevszkij és Kafka, mint Tolsztoj; a franciák közül Camus, Malraux és Mauriac, a német Thomas Mann; visszahajolva a múltba megemlíteném a középkori misztikust, Eckhart Mestert és az indiai Védákat és Upanisádokat. És Martin Buber? Buber egyáltalán nem hatott rám. Amikor a hasszidizmust tanítom hallgatóimnak, nem idézem Búbért, mert <5 olyan közönségnek ír, amely semmit sem ismer a judaizmusból. Ilyen szempontból hasznos és szükséges szerepet töltött be. De nálunk, zsidóknál, a mi gondolkodásunkban nem