A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-02-01 / 2. szám

90

Fontosság szerint a harmadik kategóriában az egyéni élet sérthetetlensége található. Ezt magunk és mások számára biztosítani kell alacsonyabb szintű értékek feláldozása árán is. Az eutanázia, az öngyilkosság vagy a halálbüntetés erkölcsi kérdése, vagy a kötelező fegyverviselés lelkiismereti okok miatti megtagadásával keltett konfliktusok ezen a szinten mozognak.

Az egyéni szabadságjogok gyakorlásának sérthetetlensége alkotja a ranglétra következő fokát. Itt megemlíthetjük a szabad vallásgyakorlást, a politikai jogok gyakorlásának jogát vagy a magántulajdonhoz való jogot.

A legalsó fokon a személy testi integritásának értéke áll. Szabad és jól értesült beleegyezés nélkül senkit sem szabad például orvosi kezelésnek alávetni vagy kísérleti alanyként használni.

Ez az értékrend csak az általános keretet adja meg az egyes döntések számára, de nem tudja bennünk semlegesíteni az élet kioltásával együttjáró bizonytalanságot. Valahányszor szembekerülünk ennek kikerülhetetlen szükségével, mindig az alázat, valamint az Isten és az embertársaink iránti felelősségünk tudatában kell a döntést meghoznunk.

PÁRBESZÉD ELIE WIESELLEL

Vatikáni Rádió

A Nagyvilág 1988. májusi száma három szemelvénnyel mutatja be Elie Wiesel zsidó írót, akit 1986-ban a béke Nobel-díjjal tüntettek ki. Wiesel 1928-ban született Máramarosszigeten. Magyarul is jól beszél. Családjával együtt Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták. Az Éjszaka című 1958-ban megjelent könyvében erre az időszakra emlékezik vissza. Szülei, rokonai Auschwitzban és Bu- chenwaldban vesztek el. Ő maga Franciaországba került és francia állampolgár lett. Műveit többnyire franciául írja. Francois Mauriac katolikus regényíró ösztönzésére lett író. Elie Wiesel mint újságíró eljutott Izraelbe és az Egyesült Államokba. New Yorkban telepedett le és Bostonban tanít. Müveiben általában a zsidó nép pusztulását idézi fel, követve a judaizmus hasszidikus irányát. A Nagyvilág nem említi, hogy Wiesel mélyen hívő zsidó. Erről vall abban az interjúban, amelyet a francia jezsuiták folyóirata, az,Études'számára készített vele a jezsuita Jean-Franqois Thomas. A beszélgetés a folyóirat tavaly júliusi-augusztusi számában jelent meg. Ebből ismertetünk néhány kérdést és választ, hogy az írónak a Nagyvilágban felvázolt portréját kiegészítsük.