A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-02-01 / 2. szám

89 cselekedete nem kötelező, döntése mindenki számára méltó példaként szerepel. Ugyanakkor Bobby Sands, aki az 1RA kívánságának engedve éhhalált halt egy angol börtönben azért, hogy tiltakozásával Anglia kormányát észak-írországi politikájának megváltoztatására késztesse, más elbírálás alá esik. A katona eseté­vel ellentétben éhhalála nem volt elválaszthatatlanul összekapcsolva életmen­téssel. Cselekedetének még a legjobb esetben is csak jelképes ereje volt. 2. Maximilian Kolbét az Egyház szentté avatta, mivel önként vállalkozott az éhhalálra egy német koncentrációs táborban azért, hogy ezzel egy éhhalálra ítélt többgyermekes börtöntársát megmentse. Ugyanakkor lan Palach döntését VI. Pál pápa téves értelmű és jelentőségű hősiességnek nevezte. Amint tudjuk, ő 1968-ban Prága egyik terén benzinnel felgyújtotta magát azért, hogy ezzel a tiltakozó gesztussal a megszálló szovjet csapatokat kivonulásra kényszerítse. Noha Maxi­milian Kolbe cselekedetének életmentő következménye csak a táborparancsnok beleegyezésével érhette el eredményét, az legalábbis szándékában közvetlenül életmentéssel volt összekapcsolva, amit a másik döntés esetében nem lehet állítani. Az eddigi megállapítások alapján le lehet szögezni, hogy az emberölés hagyományos tilalma pontosabban megfogalmazható akkor, ha az élet „direkt" és „indirekt” kioltása közötti különbséget figyelmen kívül hagyjuk. A szabályt pon­tosabban meghatározva tehát azt mondhatjuk, hogy az emberi élet kioltása erköl­csileg csak akkor engedhető meg, ha ez az egyetlen lehetséges módja az aránytalanul nagyobb kár elkerülésének, és ha az eljárás természete hosszú lejáratban nem veszélyezteti a megvédendőélet(ek) értékét. így érthetjük meg, hogy a haldokló életének védelmére vontkozó kötelességről beszélve XII. Pius pápa az egyházi tanítás lényegét egyszerűen így foglalta össze: „az emberi életet védeni kell mindaddig, amíg ez az igyekezet nem válik magasabb rendű értékek megvaló­sításának akadályává". Elsősorban a halálra való lelki előkészület fontosságára gondolt, melyet eltúlzott orvosi igyekezettel meg lehet nehezíteni vagy akadályozni. De a megállapítás érvényes a földi értékrendben található különbségekre is. Egy ilyen lehetséges értékrend felsorolása befejezésként megadhatja a kulcsot az élettel kapcsolatos konfliktusok kiértékeléséhez. Az emberi nem fönn­maradásának biztosítása az első és legfontosabb feladat. Nemzetek és egyének életének biztonsága ennek az érdeknek alá van ren­delve. A legnagyobb kárt tehát azoknak a veszélyek­nek a megvalósulása jelentené, melyek ezt lehetet­lenné tennék. Például: egy mindent elsöprő nukleáris háború vagy katasztófa; a környezet olyan mértékű elszennyezése, amely az élet folytatását lehetetlenné tenné; az esetleges hőhalál feltételeinek létrehozása... A következő kategóriába a családi élet folytonosságának biztosításához szükséges feltételek tartoznak. A házassághoz és az életadáshoz való jog biztosí­tása. Ide lehet sorolni a nemzetek vagy népcsoportok fennmaradásának jogát is. Az egyéni élet értékét fel lehet vagy kell áldozni ezeknek az értékeknek a megvédé­séért. Példaképpen megemlíthetjük a faj és nemzetirtás régebbi és újabb (erdélyi) tragikus eseményeit is. egy lehetséges értékrend

Next

/
Thumbnails
Contents