A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-12-01 / 12. szám

541

mint a jászolból. Ők „megtalálták Máriát, Józsefet és jászolban fekvő Kisdedet” (Lk 1,16).

Január 7 - URUNK MEGJELENÉSE

A szentmise olvasmányai: íz 60,1-6; Ef 3,2-3a.5-6; Mt 2,1-12.

A pásztorok siettek jászolodhoz, a napkeleti bölcsek ajándékot hoztak. Az ajándék a királyi lelkek ismertető jele: a sietés a pásztorok lelkéé. Nem akarok Hozzád sohasem üres kézzel jönni. Különösen a szentáldozáshoz illik az ajándék: Te ott egészen nekem adod magadat. Nem sok, de mégis lényem egész átadásával kell viszonoznom e nagy ajándékozást.

Az arany királyoknak járó ajándék, ha egyáltalán ajándéknak nevezhető, amikor a földi királyoknak adják. Ők rendesen adóban vagy hadisarcban vetik ki, és tűzzel-vassal be is hajtják. Mennyi veríték, könny és sokszor mennyi vér fűződik az aranyhoz, amelyet a földi királyok kaptak. Te, az ég és föld királya, vízkereszt ünnepén kaptál először aranyat jászoltrónusodnál. Ezután nem sok aranyat adtak Neked földi életedben. Királyi koronád sem aranyból volt, hanem tövisből. Annál több aranyat hoznak szentségházad trónjához. Ha most egy pillanatra föllebbenthetném a történelem fátylát és láthatnám, mennyi aranyat hoztak Neked ajándékul kelyhek, szentségmutatók, áldoztató kelyhek számára! Mennyire elismeri az emberiség, hogy Te az Oltáriszentségben is király vagy! Egyházanyánk azt akarja, hogy csak arany érintsen Téged.

Az aranyat értékké a lelkűiét teszi, amellyel adják. Egyébként szennyes az arany története. Az aranyhoz, amelyet Számodra hoznak, csak szeretet fűződik. Ha verítékeztek is néha megszerzéséért, Szent Ágoston elvének értelmében az a veríték édes volt. Verítékező szeretet sok fűződik a Neked ajándékozott aranyhoz. Ez ugyanis elég ritkán jön a gazdagok kincstárából. A napkeleti bölcsek utódai rendszerint fdlérekből adták össze Számodra az aranyat. Aki egyszer egy templomrablás után a szent edények pótlására gyűjtött, az élvezhette a fillérekből az aranyat ajándékozó hívek királyi lelkületét. Milyen hamar összeadják a hiányzó aranyat! Mennyire vigyáznak, hogy minden szebb legyen, mint a régi volt! Milyen királyi lelkűiét van a kegydíjból élő szegény özvegyben, aki elhozza férje halála után kettőjük jeggyűrűjét, hogy abból készüljön a szentségmutató holdacskája.

Királyi lelkületed, amellyel Magadat adod, visszatükröződik mindazokban, aki szentségházad trónjához közelednek. A tabernákulum ajtóra is kiírhatnám: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta” (Jn 3,16). Vagy azt: „Szeretett engem és önmagát adta értem” (Gál 2,20). E szeretetre válaszul bennem is ébredez a szeretet: „Szeretlek, Uram, és nagy