A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-12-01 / 12. szám

540

VASÁRNAPI GONDOLATOK

RAJZ MIHÁLY

Januári - SZŰZ MÁRIA, ISTEN ANYJA

A szentmise olvasmányai: Szám 6,22-27; Gál 4,4-7; Lk 2,16-21.

A pásztorok szíve megtelt érzelmekkel az angyali biztatás és az angyali ének hallatára. Buzdítják egymást: „Menjünk el Betlehembe” (Lk 2,15) — sietnek jászolodhoz. A Szentírás e szavaiban: „Gyorsan útra keltek” (Lk 2,16) benne van a pásztorok lelkületének egész nagyszerűsége. Ebből értem, miért hívtad őket először jászolodhoz... Jemzsálem előkelőit és vidékének nyárspolgárait hiába hívtad volna, azok nem szívesen hagyták volna ott a puha, meleg ágyat, a kellemes otthont. Mennyit fontolgatták volna, milyen ruhában menjenek?... Ki vigyázzon kincseikre, amíg távol járnak?... Nem árt-e egészségüknek a hosszú gyaloglás?... Lehet Messiás, az Isten Fia az, aki istállóban születik?... Féltették volna cipőjüket és finom ruhájukat. Be sem léptek volna a barlangistállóba, hogy magukat be ne szennyezzék. Neked olyan lelkek kellenek, akik gátlás nélkül sietnek Feléd, akik szó nélkül mindent elhagynak Érted.

Ma mennyi minden után sietnek az emberek! Közlekedési eszközeink szédítő gyorsaságát még mindig kevésnek találják. Az emberek járásában is van valami idegesen sietős. És vajon mi után sietnek?!... A nagy sietség ellenére mennyien mondják még a vasárnapi szentmisére is: nem érek rá... vagy: ha ráérek, akkor majd elmegyek. Mennyi minden után lótnak-futnak. Vasárnaponként elnézem a templom előtt álló autókat. Mennyien jönnek autóval szentmisére, de mennyivel több autó van, amely elviszi az embereket másfelé vasárnaponként a szentmiséről. A Feléd vezető út nem sürgős, azon nem sietnek. Pedig Te ma is pásztorlelkeket keresel.

Jóságodra kérlek, mondd meg nekem: eléggé sietek, amikor hívsz?... Valóban a legsietősebb utam az, amelyik Hozzád vezet?... Munkám, szenvedélyem, szórakozásaim útján nem járok-e gyorsabban, mint akkor, amikor oltárodhoz jövök?! „Futva jöttem elibéd” — éneklem a kedves miseéneket. Nem csak azért jövök futva, mert késve indulok? — Édesanyádról is azt olvasom, hogy „sietett”, amikor Téged hordozva Szent Erzsébet látogatására indult (Lk 1,39). Sietek én is, amikor Te hívsz vagy küldesz, amikor Téged hordozhatlak?

Vonzó volt a pásztorok számára a Személy, akihez az angyal küldte őket: az Üdvözítő, a Messiás, az Úr. Nem kevésbé siettette őket a jel, amelyről ráismernek: a pólyába takart és jászolba fektetett Kisded. Isteni személyednek minden embert ellenállhatatlanul kell vonzania: a tabemákidumból éppúgy,