A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-12-01 / 12. szám
529 Olvasóink már értesültek róla, hogy II. János Pál pápa Irányi László püspök halála után két és fél évvel az emigráns magyarok új püspökévé kinevezte a Torontóban élő Miklósházy Attila jezsuita atyát. A püspökszentelés 1989. nov. 4-én Torontóban történt. A Szentatya kinevező levelének fordítása: János Pál pápa, Isten szolgáinak szolgája, szeretett Fiának, Miklósházy Attilának, a Jézus Társasága szerzetesének, a külföldön élő magyar katolikusok főpásztorának és Castello Minőre kinevezett címzetes püspökének üdvözletét és apostoli áldását küldi. Szent Péter székén nagy gondunk és kívánságunk volt, hogy a hazájukon kívül élő magyarok lelkipásztori támogatására és javára téged, szeretett Fiunk, akinek szíve és szelleme kiváló tulajdonságait és lelkipásztori tapasztalatait ismerjük, főpásztomak kinevezzünk Apostoli joghatóságunk teljében és e bullánk erejében téged mint Castello Minőre címzetes püspökét püspöki rended minden jogával és kötelességével a külföldön élő magyarok főpásztorának rendelünk. Megengedjük egyben, hogy a liturgiái törvények szerint Rómán kívül szenteljenek püspökké. Előtte valaki katolikus püspök előtt le kell tenned a katolikus hitvallást, és esküvel kötelezed magad, hogy hozzánk és utódainkhoz hű maradsz, és az erre vonatkozó okiratokat aláírással, pecséttel — ahogyan szokás — a püspöki kongregációnak megküldöd Egyben elrendeljük, hogy e levelünket ismertesd azokkal, akiket az Úrban szolgálni fogsz. Őket mint szeretett gyermekeinket arra buzdítjuk, hogy téged szívesen fogadjanak és a szeretet meg az egység kapcsán hozzád ragaszkodjanak. Néked, szeretett Fiunk, akit az apostolutódok kollégiumába felvettünk, Szűz Máriával együtt kérve, kívánjuk azokat az égi ajándékokat, melyek segítségével, amint hisszük, hivatalodnak minden tudásoddal, bölcsességeddel, szereteteddel és életpéldáddal eleget tudsz tenni, ahogyan mondani szokták: aki helyesen él, jól is prédikál. Mert többet ér a példa, mint a szó. Isten kegyelme és békéje legyen veled mindig! Kelt Rómában, Szent Péternél 1989. augusztus 12. napján, pápaságunk tizenegyedik évében.
