A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-10-01 / 10. szám
468 Szeged legnyomorúságosabb negyedeibe jár misézni, óvodásoknak rendez elsőáldozást. Rengeteg elfoglaltsága mellett a teológiai és lelki irodalom területén is emberfeletti teljesítményt végzett. A Széchenyi Könyvtár 78 kartotékon tartja nyilván ezt a munkásságát. Nyolcvan éven felül is írt, utolsó cikke 1971 decemberében jelent meg a Teológia c. folyóiratban... Az időkihasználásnak igazi művésze volt. 1949-ben — mint minden beosztását — készséggel fogadja el újból a tartományfőnöki kinevezést, pedig már 66 éves és kinevezése a legbiztosabb út a börtön felé. 1952 januárjában nyolcadfél év börtönre ítélik. Vácról szabadul 1956- ban a forradalmi események kapcsán. 1957-től ideiglenesen, 1961-től véglegesen Pannonhalmára kerül, 1971 decemberétől a betegosztályra, végelgyengülés jeleivel. Az utolsó 21 év viszonylagos tétlenségét, megpróbáltatásait és szenvedéseit Isten kezéből nagy lélekkel tudta fogadni. Érdemekben gazdag életének ez az utolsó szakasza is kegyelmi kincses- bányája a magyar katolicizmusnak, különösen a most megújuló magyar jezsuita rendtartománynak. Az öregedő ember emlékeiből él. Csávossy atyának is sokszor jutottak eszébe gyermekévei, fiatalsága: a torontáli földbirtokos családi élet, a középiskola Kalocsán és Kalksburgban, a noviciátus St. Andrüban, bölcseleti tanulmányok Pozsonyban, teológiai tanulmányok Innsbnickban... Álljon itt befejezésül P. Csávossy néhány vallomása: A jó Isten azért ad nekem hosszú életet - bár nem tudom, meddig hogy a szeretetet terjesszem .intensive’ és .extensive’, a szeretet országát mélységében és szélességében. Gyönyörű feladat és hivatás tele boldogsággal és áldozattal. A szeretet országa áldozatokon épül fel. Ferdén gondolkozik az, aki a szeretetnek csak édességét kívánja élvezni. Minél áldozatosabb a szeretet, tulajdonképpen annál édesebb és boldogítóbb. (1966)
