A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-10-01 / 10. szám
439 volt: akármi történt vele, az Úrért élt. A bíráló farizeus nem volt képes megérteni, mi történt. Az ő szemében a szent élet szabályok halmozását jelentette, amiből Máriában ugyancsak kevés volt. A szentség éppen azért nehezen meghatározható és megfogható, mert belső folyamat. Meglehet az éppen csak megtért bűnösben. Hiányozhat az írástudóból, aki emberemlékezet óta gyakorolta a törvényt. Minthogy az ember életének alapvető irányában rejlik a szentség, azért összefér azzal is, hogy közben furcsa dolgok esnek meg. Mindaddig, amíg az illető nem törődik bele. Isten szeretete uralkodóvá lehet olyan ember életében is, aki még mindig nem képes megérteni ennek teljes jelentőségét. Loyolai Ignác már mindenestül megtért Isten szolgálatára, amikor utazás közben egy mórral találkozott. A mór tagadta Miaszonyunk szüzességét. Inigót felháborította ez az érzéketlenség az igazság iránt, és meg akarta büntetni a mórt — de csak Isten helyeslésével. Úgy határozott tehát, hogy Isten üzenetét szamara viselkedéséből olvassa ki, amelyen poroszkált. Ha az állat követi a mórt a legközelebbi útkanyarig, akkor a mórnak meg kell halnia. Ha nem, akkor Inigo meghagyja a mór tévedését — és életét. Inigo életének mozgási iránya Isten felé tartott, de gondolkozása és szíve még nem idomult nemes Mesterének igényeihez. Szent volt, mert visszavonhatatlanul Istenre szegezte tekintetét. De még hosszú utat kellett megtennie, hiszen meg akarta ölni a mórt. Szent az, akinek látóhatára megszabadult emberi korlátáitól, akinek látása kitágult a mérhetetlen és végtelen Isten tudomásul vételéig. Mintha egy jól megépített ház falait lebontanák, és elénk tárulna a hegyek és óceánok roppant látványa. A szent hajlíthatatlanul e felé a tudomásul vett új világ felé tart. Azért teszi, mert mindenen túl egy személy jelenlétét érzi, aki hívja és fut előle, aki közel van és mérhetetlenül távol, aki valóságos, de nem emberileg érzékelhető valósággal. Ennek az Isten felé tartó mozgásnak a forrása egy belső energia, a Lélek adománya. Ezt hívja Pál szeretetnek. Most már megértjük miért nem tehetnek valakit soha szentté sztatikus erények vagy a szabályok megtartása. A szent végső soron egész lényével beszél hozzánk Istenről. Tisztán látó hittel és nagy türelemmel néz ki a világra. Balgának tűnő szeretettel cselekszik. A Hatalmas e közeli barátaira Izaiás
