A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-08-01 / 8-9. szám
419 A,NŐI’TEOLÓGIÁJA Henkey Károly Ez az írás amolyan beszélgetés- vagy vitaindító írás. Hozzászólásokat szívesen veszünk. (A szerkesztő) Ma sokat hallunk a feminista teológiáról, ami azonban inkább csak feminizmus, tele egyoldalú előítélettel, és nem teológia. Csak egy példát: Mary Daly szerint eddig az emberi testvériségről (brotherhood) beszéltünk, ezután legyen nővériség (sisterhood)! Érdekes, hogy komoly modern írások — beleértve Szentatyánk Mulieris Dignitatem enciklikáját - mind a női egyenjogúság, egyenlőség útját járják, mely bár helyes és jogos, mégis végeredményben nem vezet megoldásra. Minél jobban kihangsúlyozzuk az egyenlőséget, annál jobban elfeledjük, hogy a férfi férfi és a nő nő. És arra sem gondolunk, hogy személyek között nem jog uralkodik. A személy jogalany, de nem tárgya a jognak. Világos, hogy a nő ugyanúgy jogalany, mint a férfi. Mégis a kettő közti különbség nemcsak a biológiai konstrukció, hanem egy sokkal mélyebb, gyökeresebb személyi struktúra, aminek a biológiai különbség csupán külső kifejezése. A nagy egyenlőségmánia annak a demokratikus mocsárnak kigőzölgése, melyben az ember semlegesnemű senkivé, tömeggé aljasodik. Érdekes a második világháború után a ,személy’ fogalmának kialakulása. Sokszor csak egy új név az .egyed’ számára. Márpedig a különbség lényeges. Az egyén, az individuum, önmagában osztatlan és elkülönült minden mástól. A személy - a Szentháromság egyik alapelvére gondolok — persona relatione constituitur, léte a vonatkozásban valósul meg. Tehát a személy gyökeresen szociális fogalom. Mindig csak másik személlyel való vonatkozásban fordul elő. Nem állhat önmagában, mint az egyed, az individuum. Nem jó az embereknek egyedül lenni, mondja Isten, és társat alkot Ádámnak. Álmot bocsát rá, kiveszi egyik oldalcsontját s abból alkotja az asszonyt, Évát. (Tér 2,18-22.) Ezt így is lehet érteni: az álom nem az érzéstelenítés első alkalmazása az operáció előtt, hanem prófétai álom. Ádám megálmodja élettársát. Az asszony nem egy idegen, akit rálőcsölnek, hanem álmai, léte beteljesedése. Egy lépés előre a bontakozó élet útján. A következő lépés lenne a gyermek. Erre abból következtetek, hogy a büntetésben állandó a gyermekmotívum. Az asszony ivadéka győzi le a Sátánt (Tér 3,15). Évának sok fájdalma lesz gyermekeiben. Nem a fizikai, szülési fájdalomról van szó.
