A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-08-01 / 8-9. szám

414

SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS - EGYKE III.

Somorjai Ádám

Az egyke okai, feltételei

Az egykeirodalomhoz sorolható századfordulós, ill. a század első feléből származó magyarázatoknak szinte áttekinthetetlenül nagy a száma. Most megpróbálunk közöttük oly módon eligazodni, hogy a szerzők által képviselt értelmezéseket egy új szempont szerint csoportosítjuk. Attól függően, hogy hány tényezőt vontak be vizsgálódásukba, különböztetünk meg egytényezős (monista), kéttényezős (dualista) és többtényezős (pluralista) magyarázatokat (Andorka Rudolf: A dél-dunántúli egykekutatás története).

Varga Jenő, gróf Széchenyi Imre, a már említett Pezenhoffer Antal és Kovács Alajos véleménye szerint az egyke oka egyértelműen erkölcsi jellegű, pontosabban maga az erkölcstelenség. Milhoffer Sándor, Neubauer Ferenc és Si- montsits Elemér viszont egyértelműen gazdasági jellegűnek tartja annak okát. Ezt a két csoportot monistának tartjuk, mert egyetlen - bár jelentős - tényezőben véli megtalálni a magyarázatot, orvoslást is ebben az évezredben kíván nyújtani. így Pezenhoffer atya a katolikus vallás átvételét javasolja.

Hölbling Miksa reformkori főorvos, Buday Dezső, a Baranya vármegyei egykevizsgálatok eredményeinek közreadója, gróf Széchenyi Aladár, valamint Prohászka Ottokár és Ravasz László püspökök az egyke okait az erkölcsi és a gazdasági tényezők együttes jelentkezésében látják. Két tényezőt, a biológiai-kulturális és a gazdasági tényező együttesét jelöli meg Hídvégi-Herbert János körorvos, és szintén két tényezőt, a gazdasági és a mélypszihológiai okot találja döntőnek Roheim Géza antropológus. Az utóbbi elmélete szerint a baranyai őslakosság tudatalattija, hasonlóan a brazíliai kaingang néphez, önpusztítással reagál a Földanyától való elválasztásra (R. G.: Psychoanalyse et anthropologie). Mindezen magyarázatok kétténye- zősek, így dualistának nevezzük őket.

Pluralistának nevezzük a következő csoportot, amelybe elsősorban a népi írók munkássága tartozik: Kodolányi János, Fülep Lajos és Illyés Gyula, a „három jajkiáltás" (Illyés Gyula) szerzői, társadalom-elemzésüket a torzult egykés alkat benyomásai hatására alakították ki. Kodolányi a nyilvánosságban uralkodó hazugságnak tulajdonít döntő szerepet, Fülep Lajos az egykés életrendszer visszásságait hibáztatja, Illyés Gyula ugyancsak a gazdasági, erkölcsi és pszichés torzulások együttesét okolja. - A Pro Christo református diákcsoport falukutató monográfiája, a Kemse- vizsgálat, az ebből a csoportból ki