A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-08-01 / 8-9. szám
413 tud biztosítani”. Ilyen helyzetben csak a beteget megillető kényelmet és az általában használt gyógykezelést kell folytatni. Ez a nyilatkozat az Egyház nem ünnepélyes tanításának fejlődésében fontos lépést jelent több ok miatt is. Mindenekelőtt a keresztény hagyományt és az euthanázia napjainkban divatos értelmezését gondosan szétválasztja. Erkölcsi tanítását nem kizárólag az eszközök „önmagában vett természetéből” vezeti le, hanem gondosan mérlegre teszi a szándék, valamint a beteg és családja körülményeit is, és erkölcsi ítéletét ezeknek a szempontoknak, továbbá a gyógykezelés eredményeinek mérlegeléséből, azok arányosságából, „propor- ciójából” vonja le. Ezzel a nyilatkozat eltér a napjainkban annyira kedvelt, de alapjában véve leegyszerűsített erkölcsi gondolkodásmódtól, ami a cselekedet önmagában vett természetén kívül semmi más erkölcsileg beszámítható körülményt nem hajlandó figyelembe venni. Az euthanáziára vonatkozó tanítás további fejlődéséhez a következő lépést valószínűleg az „ártatlanság” mibenlétének vizsgálata fogja jelenteni. Hagyományunkban ugyanis az „ártatlanság” jogi értelemben használatos. Ártatlan az a személy, aki nem jelent másoknak veszélyt. A szenvedés okozta terhek nem teszik az embert jogi értelemben „ártalmassá”. Ezért az ártatlan élet kioltásának tilalma nem teljesen fedi a modem orvostudomány előtt álló problémákat. Példaként említhetjük az életképtelenül létrejövő újszülöttek esetét. Az agykéreg nélkül született gyermek (anencephalic) életképtelen, és a jogi ártatlanság fogalma nem alkalmazható helyzetére. Ennek az életnek a védelmére irányuló kötelesség tehát nem az „ártatlanságban”, hanem valami más értékben kell hogy gyökerezzék. Hasonlóan a mai orvostudomány ismer vagy teremthet olyan helyzetet, amikor az élet „elviselhetetlen fizikai terhet jelent” egy beteg számára. Az ilyen helyzetben előálló erkölcsi kötelesség pontosabb elemzéséhez újabb szempontok figyelembevételére és tanulmányozására lesz szükség. A nyilatkozatban kifejtett „arányosság” irányelve minden bizonnyal sok segítséget fog nyújtani ebben a feladatban. A miskolci Szent Anna plébánia kiadásában új katolikus havilap jelent meg. Címe: Új Misszió. Hitbuzgalmi írások mellett képet kíván nyújtani az egri egyházmegye, a magyar és a világegyház életéről. A most augusztusban megjelent első száma Apor Vilmos vértanú püspökről, a cserkészetről, Máriapócsról... közöl írásokat. A lap kapható templomokban, újságárusoknál, a katolikus könyvesboltokban 22 forintos áron.
