A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-07-01 / 7. szám
332 gális státuszt. Különféle rendeletekkel tiltják a hitoktatást, a plébániai szervezetek működését, jótékonysági tevékenységeket, a vallásos sajtót és irodalmat, a szerzetesrendek működését stb. Azokat, akik ellenállnak, államellenességgel vádolják, házkutatásokkal zaklatják, letartóztatják, be- börtönzik, ütlegelik. Itt is aktív a vallásellenes propaganda és a hívők hátrányos megkülönböztetése. Az ateista propagandát államilag támogatott ceremóniákkal próbálják hatékonyabbá tenni (pl. az ifjúság beavatási szertartása az NDK-ban). A harmadik megközelítésben azt tartják a vallásról, hogy hasznos szerepe is lehet a társadalomban. Ezért pl. Jugoszláviában és Lengyel- országban nemcsak az istentiszteleteket engedélyezik. Az egyház maga választhatja püspökeit és papjait, vezetheti szemináriumait jelentősebb állami beavatkozás nélkül. A szerzetesrendek is engedélyezettek, a vallásos sajtó szabadabb. A plébániai és az otthoni hitoktatás engedélyezett, az egyház középiskolákat, sőt egy egyetemet is vezethet. Még bizonyos mértékű jótékonysági tevékenységet is folytathat. Mindemellett itt is vannak korlátozások: pl. a vallásos irodalom cenzúrája és terjesztésének, nyomtatásának korlátolt lehetősége. Az egyháznak nincs lehetősége használni a tömegkommunikációs eszközöket, nem vezethetnek általános iskolákat. Itt is jelentős az ateista propaganda és a hívők hátrányos megkülönböztetése. Az amerikai püspökök a következő részben megvizsgálják az egyes országokban a hívők és az egyházak helyzetét. Az albánok politikáját teljes egészében, a román és szovjet politikát a görög katolikus egyházzal szemben az első kategóriába sorolják. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária és Románia általános valláspolitikája a második modelt tükrözi, míg az NDK, Lengyelország és Jugoszlávia politikája a harmadik mo- delnek felel meg a nyilatkozatot aláíró püspökök szerint. A magyar állam valláspolitikáját viszont nagyon találóan a második és harmadik model közti átmenetnek, hibridnek tartják. Megemlítik továbbá, hogy Romániában a római katolikus hívek szenvedése magyar, ill. német nemzetiségüknek és Rómához való hűségüknek „köszönhető”. (Folytatjuk) nem sültgalamb * a szabadság nem sültgalamb * a szabadság nem sültgalamb * a szabadság nem sültgalamb * a szabadság nem sültgalamb * a szabadság nem sültgalamb * a szabadság nem sültgalamb * a szabadság nem sültgalamb * a szabadság nem sültgalamb * a szabadság nem sültgalamb * a szabadság nem sül
