A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-07-01 / 7. szám

PROBLÉMÁK ES MEGOLDÁSOK SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS - EGYKE II. Somosai Adám A tényállásra vonatkozó megállapítások A falusi egykerendszer kezdeteit a népi írók még a múlt század ötvenes­hatvanas éveire tették, ugyanis ebben az időszakban csökkent le a születések száma olyannyira, hogy a halálozások száma fölülmúlta azokat, a népesség fogyni kezdett. Már egyes megfigyelők, így a kákicsi református lelkész, Kiss Gé­za a 18. század második felére tették az előzményeket, ekkor ugyanis a baranyai parasztságot uraik megfosztották a közhasználatú földektől. Attól fogva nem volt fajzási joguk, halászati joguk és a legeltetés is visszaszorult a belső telekre. A jobbágyfelszabadítás ezt jogilag is szabályozta, így a birtokos parasztság a lét­minimumot biztosító belső telken folytathatta csupán a gazdálkodást. A magya­rázat szerint ez lett volna döntő az egykerendszer kialakulásában; továbbá az a körülmény, hogy hatalmas nagybirtokok zárták körbe — mintegy fojtogatták — a paraszti kisbirtokos Újabb, finomabb demográfiai vizsgálatok — így a nomi- natív módszer alkalmazása, amellyel rekonstmálni lehetett a családok történetét — kimutatták, hogy a születések csökkenése több ormánsági és sárközi faluban már a 18. század végén megkezdődött. Általánossá csak a második-harmadik nemzedékben vált, a népességfogyás valóban a jobbágyfelszabadítás tájékán következett be. Az egyke kezdete tehát a 18. század végére nyúlik vissza, s azokon a vidé­keken, ahol kialakult, nem csökkent a mértéke, hanem épp ellenkezőleg növe­kedett. Az adatok tükrében megfigyelhető fokozódó elterjedése, és hogy mintegy száz év alatt jelentős arányokat öltött. Milhoffer Sándor és Kovács Alajos adatai szerint az ország lakosságának kb. egyhuszad részét, 3/4 —1,4 millió lakost érintett kb. 1000faluban és településben. Ez azt is maga után vonja, hogy a szü­letéskorlátozás módosította az országos népmozgalmi adatokat is. Bár nem rendelkezünk olyan becslésekkel, amelyek az összes születéskie­sést vizsgálnák, mégis sajátos demográfiai jelenségek figyelhetők meg az európai népmozgalmi adatok elemzésének tükrében. Európa az elmúlt két évszázad fo­lyamán a demográfiai átmenetnek nevezett folyamat korszakát élte. Az orvostu­domány haladása és a higiéniai ismeretek terjedése következtében erősen csök­kent a korábban igen nagy csecsemő- és gyermekhalandóság valamint megnö­vekedett a születéskor várható átlagéletkor. A termékenység csökkenése ezt csak bizonyos késéssel követte — Angliában 150 évvel később. A különbözet a né­pesség ugrásszerű növekedésében jelentkezett. Ugyancsak fokozta a népességnö­

Next

/
Thumbnails
Contents