A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-07-01 / 7. szám
PROBLÉMÁK ES MEGOLDÁSOK SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS - EGYKE II. Somosai Adám A tényállásra vonatkozó megállapítások A falusi egykerendszer kezdeteit a népi írók még a múlt század ötveneshatvanas éveire tették, ugyanis ebben az időszakban csökkent le a születések száma olyannyira, hogy a halálozások száma fölülmúlta azokat, a népesség fogyni kezdett. Már egyes megfigyelők, így a kákicsi református lelkész, Kiss Géza a 18. század második felére tették az előzményeket, ekkor ugyanis a baranyai parasztságot uraik megfosztották a közhasználatú földektől. Attól fogva nem volt fajzási joguk, halászati joguk és a legeltetés is visszaszorult a belső telekre. A jobbágyfelszabadítás ezt jogilag is szabályozta, így a birtokos parasztság a létminimumot biztosító belső telken folytathatta csupán a gazdálkodást. A magyarázat szerint ez lett volna döntő az egykerendszer kialakulásában; továbbá az a körülmény, hogy hatalmas nagybirtokok zárták körbe — mintegy fojtogatták — a paraszti kisbirtokos Újabb, finomabb demográfiai vizsgálatok — így a nomi- natív módszer alkalmazása, amellyel rekonstmálni lehetett a családok történetét — kimutatták, hogy a születések csökkenése több ormánsági és sárközi faluban már a 18. század végén megkezdődött. Általánossá csak a második-harmadik nemzedékben vált, a népességfogyás valóban a jobbágyfelszabadítás tájékán következett be. Az egyke kezdete tehát a 18. század végére nyúlik vissza, s azokon a vidékeken, ahol kialakult, nem csökkent a mértéke, hanem épp ellenkezőleg növekedett. Az adatok tükrében megfigyelhető fokozódó elterjedése, és hogy mintegy száz év alatt jelentős arányokat öltött. Milhoffer Sándor és Kovács Alajos adatai szerint az ország lakosságának kb. egyhuszad részét, 3/4 —1,4 millió lakost érintett kb. 1000faluban és településben. Ez azt is maga után vonja, hogy a születéskorlátozás módosította az országos népmozgalmi adatokat is. Bár nem rendelkezünk olyan becslésekkel, amelyek az összes születéskiesést vizsgálnák, mégis sajátos demográfiai jelenségek figyelhetők meg az európai népmozgalmi adatok elemzésének tükrében. Európa az elmúlt két évszázad folyamán a demográfiai átmenetnek nevezett folyamat korszakát élte. Az orvostudomány haladása és a higiéniai ismeretek terjedése következtében erősen csökkent a korábban igen nagy csecsemő- és gyermekhalandóság valamint megnövekedett a születéskor várható átlagéletkor. A termékenység csökkenése ezt csak bizonyos késéssel követte — Angliában 150 évvel később. A különbözet a népesség ugrásszerű növekedésében jelentkezett. Ugyancsak fokozta a népességnö
