A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-06-01 / 6. szám

250

zus neve a mi nevünkké. Jézussal együtt, egy hangon hívhatjuk Istent: ,,Abba, Atyánk!”

Az imádság szívünk túlcsordulása. Túlárad a szeretettől, mint egykor Máriáé, akiben gyökeret eresztett az ige, és így tör ki szívünkből a mi Magnifikátunk. Most fejeződött be az ige „dicsőséges körpályája” (2Tesz 3,1). Istentől indult el, s szívünk jó földjébe került. Ott újra meggyökerezett, s most meghozza gyümölcsét. Rajtunk a sor, hogy kimondjuk az igét, visszaküldjük Istenhez. Igévé, imádsággá lettünk.

Az imádság tehát az ige legdrágább gyümölcse. Most már annyira sajátunk, oly mélyen ivódott testünkbe és lelki világunkba, hogy válasszá érett bennünk, válasszá, melyet az Atya szeretetére adunk. A Szentlélek tovább „dadog” szívünkben, s nekünk nem is kell beleavatkoznunk szavába. Fölfakad, árad, élő vízként keresi folyását. Már nem is mi imádkozunk: az imádság imádkozik bennünk. Szívünkben a föltámadt Krisztus isteni életének melege duruzsol.

Kezdetét vette bensőnkben a világ átlényegülésének lassú folyamata. Az egész teremtés erre várt: hogy kinyilvánuljon Isten gyermekeinek dicsősége (Róm 8,9) - rejtetten, alázatosan, de mindazonáltal már lélekben és igazságban. Még a világban vagyunk, de Jézussal együtt már az Atyánál lakunk. Még romlandó testben élünk, de már mindenestől a Lélek hatalmában. Szívünkről lehull a fátyol, s mi mindannyian „födetlen arccal szemléljük az Úr dicsőségét, és dicsőségről dicsőségre ugyanazon képmássá változunk át az Úr lelke által” (2Kor 3,18).

így hát elevenen, bőségben él bennünk Krisztus igéje (Kol 3,16). Benne verünk gyökeret, benne találjuk meg életünk fundamentumát. Hozzá igazodnak cselekedeteink, mozdulataink, és általa hálaadásunk, dicsőítésünk is túláradó lesz (Kol 2,6). Életté alakult eukarisztia ez (Kol 3,15), a szív túláradása, az új világ liturgiája, melyet bensőnkben már Krisztussal együtt végzünk. Hiszen a Szentlélek temploma vagyunk (1Kor 6,19).

(A. Louf)

Július 16 - ÉVKÖZI 15. VASÁRNAP KRISZTUS KÖNTÖSÉT SZŐVE

A szentmise olvasmányai:

MTörv 30,10-14: Közel van hozzád a törvény, a szádban és a szívedben.

Kol 1,15-20: ő a láthatatlan Isten képmása, Isten benne teremtett mindent.

Lk 10,25-37: Kitekintsek embertársamnak?

Az elmúlt 15 évben a történelmi kor megosztottságai mellett újabb szakadások támadtak a keresztények között. Megnőtt azok száma, akik