A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-04-01 / 4. szám

185 Püspök atya, nálatok is tapasztalható-e az eviiágiasodás, amiről Nyugat-Európában annyit beszélnek? Statisztikai szempontból nézve a helyzetet, nem küiönbek az ada­tok nálunk sem, de nem ez a fő nehézség nálunk, hanem inkább az, ami a szórvány jellegből adódik. Más vallásúak jelenléte, gyöngébb vallásosság, növekvő bizonytalanság, ami lelki bizonytalanságot vált ki, elíásultsághoz vezet. Ez különösen áll a djakovói püspökség területén mintegy 30 ezer magyar ajkú hívőre, akik anyanyelvükön úgyszólván soha nem hallhatnak Istenről a nagy paphiány következtében. Milyen törvény adta keretek között működhet Jugoszláviában az Egyház? Az igehirdetést meghatározott keretek között végezhetjük, de a ke­retek meglehetősen tágak. Első helyen áll a sajtótevékenységünk, má­sodik helyen éppen a hitoktatás, amiről kérdezel. A gyermekek hitoktatása körül itt-ott van túlkapás a nem éppen a törvény szellemében eljáró ta­nítók részéről, de lényegében minden hitoktató és minden lelkipásztor, aki odaadja szívét-lelkét erre a munkára, nagyszerű eredményeket érhet el. Az előbb említetted a sajtót. Hosszú ideig, talán most is, szerkesz­tője vagy a Hitéletnek. Igen, 1963 óta szerkesztem a Hitéletet. Vándoroltunk. Előbb Sza­badkán, majd Újvidéken, aztán ismét Szabadkán, majd ismét Újvidéken, most néhány hónapja Zrenjaninban, vagyis Becskereken van a szerkesz­tőség. Maradtam a lap szerkesztője. Munkatársaimmal igyekszem még inkább olyanná tenni, hogy közel legyen a mi egyházközségeink életéhez. Hány példányszámban jelenik meg? 14 ezer példányszámban. Évekkel előbb 19 ezer példányszámban is megjelentünk, de különféle változások miatt esett a lap példányszáma. Ha sajtóról van szó, meg kell említeni az AGAPE tevékenységét Harmat Károly vezetésével. Biztosan segítenek a lelkipásztorkodásban. Csak a legjobbat és a legszebbet mondhatom el az AGAPE tevé­kenységéről. Igen sok jó könyvet juttat az olvasó kezébe, és mindent megtesz, hogy sajtótevékenysége megfeleljen azoknak a követelmények­nek, amelyek a bácskai-bánáti-szerémségi, de a határon túli igényeket is kielégítheti. Köszönöm szépen ezt a beszélgetést. Isten áldását kívánom fő­pásztori életedre, munkádra. * * *

Next

/
Thumbnails
Contents