A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-04-01 / 4. szám

167 tudjuk oldani ellentéteinket, akkor egy szép nap a föld világközösséggé válik”. Fordítva kellene ezt a mondást megfogalmazni és célként kitűzni. Az álmunk az legyen, hogy „ha egy szép nap mi valódi közösségben tudunk élni, akkor meg fogjuk oldani a világ konfliktusait”. Mielőtt befejezném, még egyszer vissza szeretnék térni a vezetés té­májára. Mivel nem diktatórikus döntésről vagy szavazásról van szó, hanem a döntés konszenzus által jön létre, a közösség vezető nélküli csoport, illetve a közösség egyedek csoportosulása. És mivel minden egyed vezető is, így a va­lódi közösség „vezetők közössége”. Utoljára, de nem utolsó sorban, a közösség egy szellem, egy valóság. Itt nem a közösségi szellemről beszélek, ami elcsépelt szólammá vált, hanem valami olyanról, ami mindnyájunkban életre kel, és jelenléte szinte megfogha­tó a kialakult közösségben. E valóságot, e szellemet nem lehet meghatározni, csak megérezni, és amikor a közösség létrejön, kikerülhetetlenül békét és szeretetet hoz magával. Mivel az én hitem, világnézetem, tehát életformám keresztény, így a közösség is, ahol kiegészülök és amely kiegészül általam, keresztény. Benne a béke és a szeretet légkörét Jézus jelenlétének szelleme hozza magával. Mivel Jézus az Atyával és a Szentlélekkel egy közösséget alkot, így az én keresztény közösségem az ő jelenlétében éli hivatását, ő segíti egyéniségünk teljességé­nek elérését és a közösség szellemének kiszivárgását a világba. Mindez re­ményt ad arra is, hogy újabb közösségek jönnek létre, ahol a béke és a szere­tet megelégedést és örömet hoz mindnyájunknak, és ezért viszont már érde­mes élni. LEÁNYCSERKÉSZETÜNK TÖRTÉNETÉBŐL II. A mozgalom egységesítését nagy mértékben segítette az 1930 decemberé­től havonként megjelenő Cserkészlányok Lapja. A szövetség központja adta ki. Ismeretterjesztő, pedagógjai, magyarságismereti, nemzetközi öntudatot fejlesztő rovatokon kívül híranyagot is közölt a csapatok életéről. Közzétette a központi rendelkezéseket. Igen tanulságos rovatuk a magyar nagyasszonyok életét és munkásságát ismertette. Központjuk először a Práter utcában, a Zrínyi Ilona le­ánygimnázium épületében volt. Később Budapest székesfőváros tanácsától kaptak székházat. Ugyanakkor a postás altisztek szervezete táborhelyet ajándé­kozott a leányoknak Kácson, a Bükk hegységben. Később egy nagyobbat, 10 hol­dat Balatonszárszón. Az akkori közgondolkodás még elutasította, hogy a lányok táborozzanak, ezért sokáig épületekben „táboroztak”. Budapest ostroma idején szüneteltette működését a Leánycserkész Szövetség a Cserkészlányok Lapjával együtt. Ez utóbbinak utolsó száma 1944 novemberében jelent meg. A leánycser- készsajtóról még annyit, hogy a vezetők egyik fontos segédeszköze. A Leánycser­készet Útmutatója közkézen forgott szinte kezdettől fogva, mint A Magyar

Next

/
Thumbnails
Contents