A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-04-01 / 4. szám
FIATALOKNAK 165 EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG IV. DeRoth László Ahhoz, hogy a közösség élni tudjon, kell az iránta való elkötelezettség. Ez az elkötelezettség nem egy tagságfölvételi eskü, mert a közösségbe valójában sem belépni nem lehet, sem belőle kilépni. A közösséget csak élni vagy nem élni lehetséges. Tehát az elkötelezettség érzése idővel magától jön az iránt, hogy a csoportbeli egyedek közösséggé váljanak és közösségben maradjanak. Sem az angolos eltűnés, sem az ajtóbecsapó távozás nem jele az érett egyéniségnek. Az elkötelezettség az individualizmus kiegyensúlyozója. Egy igazi közösségre az jellemző, hogy megtanul a különbségek fölé emelkedni. Ez a transzcendencia nemcsak azt jelenti, hogy el kell fogadni a különbségeket egymás közt, hanem hogy azokat értékelni is kell, fölfedezve ezekben a különbségekben a komoly értéket. Egy igazi közösségben a különbségek ahelyett, hogy mellőzve, eltakarva, visszautasítva vagy megváltoztatva lennének, ünnepelve lesznek. Előfordulhat-e egy igazi közösségben a nézeteltérés, a heves vita vagy esetleg a veszekedés? Igen! Talán meglepő, de elő is fordul... Amikor ez megesik, sokan arra a megoldásra gondolnak, amire általában a gyermekek szaladva a papához vagy a mamához, a tekintélyhez, hogy döntse el, kinek van igaza. A valódi közösség ösztökéli az egyéniségek kibontakozását, nem tud soha ilyen totalitárius lenni. Ettől a döntési formától a közösség elfordulhat egy másik felé, ami ugyan hasonlóan primitív, de általánosságban elfogadottabb. Ez a szavazás, illetve „a többség dönt”, hogy kinek van igaza. Ez a megoldás teljesen kizárja a kisebbségeknek a törekvéseit, vágyódásait és igazságaik elismerését. Lehet a felmerülő nézeteltérések fölé emelkedni olyan módon, hogy a kisebbségek meglátásai is bele legyenek foglalva a döntésbe. Ez azt jelenti, hogy egy közösség, amely az egyéni különbségek fölé emelkedve azokat ünnepelni tudja, fölé tud emelkedni a szavazás módszerének is. Ezt a döntési formát úgy hívják, hogy általános megegyezés, ill. konszenzus. Természetesen e konszenzus elérése egy sokkal hosszabb folyamat, mint az egymásodperces diktatórikus döntés, vagy a szavazók számától függően pár perces vagy egynapos szavazás. A konszenzus elérésére sajnos recept nincsen, mert a folyamat maga bizonyos fokig kaland, s varázslatosat, misztikusát is foglal magába. Mindezen túl a közösség kell, hogy realista legyen. Egy embernek önmagában kiforrt véleménye nem tud olyan realista lenni, mint két vélemény
